Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

14 Wicker Erika 3. CSAT ALJ A/SZÁLKILISZA/CSATAL KILISZA: TÁRNOK FALU Kevés település középkori előzménye annyira vitatott, mint a mai Csatalja falué. Azonosították már Pathalaszentpéterrel, a hódoltság kori Kis és Nagy Patalommal, mely azonban nem itt, hanem keletebbre, a szomszédos Garán túl, Katymár felé valószínűsíthető.

66 Engel Pál térképén a mai Csatalja helyén - egy viszonylag ritka településsűrűségű területen - Tárnok szerepel, melyet Tárnokmonostorként is használt neve miatt Bátmonostorral véltek azonosnak.

67 A 13. század közepétől említett Tarnuk,

68 török hódítás elején elnéptelenedett Tárnok puszta is feltehetően balkániakkal népesült be, és egy ideig „pusztai lakói", azaz hajmekjánjai is voltak, akik 156061-ben 300 akcse adót voltak kötelesek fizetni.

69 1578-ban a bajai náhijében egy Tarnak=Csatal Kilisze nevű falut jegyeztek be 25 hánéval,

70 ez kétségkívül Tárnokra vonatkozik, s először itt jelenik meg a Csatái Kilisze név, melyből Szálkilisza és Csatalja is származik. A „Csatallya" névalak a régebben 1543. évinek tartott, de a mai kutatások alapján legkorábban 1657-re vagy még inkább 1675-re datálható dézsmalaj síromban tűnik fel először.

71 Ez esetben tehát egy középkori templom romja egy egész településnek adott új nevet. Kérdés viszont, hogy melyik ez a templom. A mai Csatalja határában ugyanis két templomot is feltüntet egy 1768-as térkép: „a falu éjszkel. szélén Vaskút felé egy török kápolna helyét tünteti fel, s ettől lejjebb az Igaly-bara kel. oldalán egy Szt. Gálusnak szentelt templom romjait. " 72 Ha feltételezzük, hogy a „ török kápolna" megjelölés eredetileg középkori templomra utal, akkor a mai Gara és Vaskút között egy Kökényes nevű település temploma jöhet szóba. 66

IVÁNYI István 1909. II. 66-67.; Uő 1907. IV. 102., 129-131.; „Kispatala (ma Csatalja)" VASS Előd 1989. 181.; WICKER Erika 2004. 25-26. 67 Iványi egyfelől a következőket írja: „a török defterek említik Tárnokot vagy Szál-Klisza (?) a bajai náhijében [...] Tárnok nyugatról Bátmonostorral volt határos, fölötte pedig Bob és Arany volt. " IVÁNYI István 1909. I. 131.; Néhány sorral lejjebb azonban kijelenti: „A fentemlített Tárnok-Monostor alatt (mint Steltzer is véli) nem lehetetlen, hogy Bát-Monostor értendő; mert Tárnok is közel volt ezen (Bát-)Monostorhoz." Uo. 131.; Szegfű László 14-15. századi Baja-környéki településeket ábrázoló térképe nem tünteti fel Tárnokot: Bátmonostor és Gara között egyetlen település sem szerepel. SZEGFŰ László 1989. 79. 68 STELTZER, Friedrich 1883. 36.; GYÖRFFY György 1987. I. 730.; Györffy szerint „Bátmonostor, Baracska és Gara között feküdt. " Uo. 69 VASS Előd 1989. 167.; Sem Tárnokra, sem a mai Csatalja esetleg másként elnevezett elődjére vonatkozóan nincsenek adataim arról, hogy oda I. Szulejmán rendeletét követően valóban balkáni lakosság költözött. A hajmekjánok (sátorlakó vándorok) azonban jó ideig feltűnnek még e falvak környékén, általában azonban „ 1578-ra eltűntek: [...] nyilván minden jövevény letelepedett. " WICKER Erika 2004. 15. és 60. j. 70 ENGEL Pál 2002. (BDG 48. sz.); Steltzer a „Tárnokház oder Szal-Kilisza" elnevezést használja. STELTZER, Friedrich 1883.42. 71 IVÁNYI István 1909. II. 67.; A dézsmalajstrom későbbi datálásáról: SZAKÁLY Ferenc 1981. 266-267. 72 IVÁNYI István 1909. II. 68.; „Csatalja határában a) Vaskút felé templom rom, az 1768. kam.térkép szerint 'rudera templi Szt. Gall." (1768. térkép.) b) A vaskuti határ mesgyéjén török kápolna helye. (1768. térkép.) DUDÁS Gyula 1897. 124.; „Csataalja (sic! - WE). Templomrom Vaskút felé. (Rudera templi St. Gall)" ROEDIGER Lajos 1902. 226.