Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

Crkve, klisza, gradina, klostr 15 A 14. század első harmadától ismertek Kökényesre vonatkozó iratok, melyek jelzik azt is, hogy „e faluban akkor Szentmiklósnak kőtemploma" volt. Erről még azt az érdekes adatot is tudjuk, hogy „1368-ban Laki Salamon fia Péter emberei által kincs után ásatott Kökényesben a templom mellett, mire a nagy gödrök miatt a templom fala is repedezni kezdett." 73 Az 1578-ban már puszta Kokinosról ezután nincs több adatunk.

74 A „Szt. Gálusnak szentelt templom" ettől délebbre, a mai Csataljához közelebb feküdt. Ez az a terület, melyet ma Templom-dűlőnek neveznek, és ahol 1937ben téglatörmelékek és emberi csontok, majd a környező településre utaló egyéb nyomok is előkerültek. 1952-ben került sor egy kisméretű templom és a három rétegű temető leletmentésére, bár utóbbiból csak néhány lelet nélküli sír feltárása történt meg. Csak feltételezhető, hogy a téglalap alakú, 7 m hosszú. 3,60 m széles, kb. 80 cm-es falvastagságú kis épület annak a közelben álló, „a felszínen kirajzolódó" nagyobb templomnak az Árpád-kori előzménye, melyről csak annyi tudható, hogy „K-i félkörös lezárással" építették.

75 Ez lehetett Tárnok falu „Szt. Gálusnak szentelt templom"-a., melyről Csatái Kilisza/Szálkilisza, a mai Csatalja a nevét kapta. 4. DÉRONY/DERNYE/DERONJE - KLISSA: PISKI VAGY MÁCSA FALU „Dérony falu határában kelet felé is van egy Klissa nevű dűlő".

16 Dernye/ Derenye/Dérony/Déronya/Deronje új telepítésű falu, középkori előzményéről nem tudunk.

77 A mai falu határában a közép- és kora újkorban több település is volt.

78 Az egykori Bánrád azonban északnyugatra, Kisrád és Tatárrév nyugatra, Csereg pedig délre esett a mai településtől.

79 A Klissa azonosításánál leginkább az egykori Piski és Mácsa jöhet szóba. IVÁNYI István 1907. III. 67. ENGEL Pál 2002. (BDG 28. sz.) WICKER Erika 2004. 56.; WICKER Erika 2006. 30. lelőhely. Mindkét helyen a feltárások rövid ismertetése is. IVÁNYI István 1909.

1. 85. „Az addig puszta helyre Batthányi József érsek 1764-ben Bács mezőváros rendezése alkalmával a Mosztonga túlsó partján az u.n. Kis-Bácsban lakott görög keleti lakosokat helyezte által [...]; s igy a pusztából Dérony érseki falu lett." IVÁNYI István 1909. I. 63.; BÁRTH János 1992. 119.; Dérony hivatalos neve 1904-ben Dernye lett. IVÁNYI István 1907. III. 31.; Egyes vélemények szerint „Dernye-Branyavina Suma Deronje", „Dernye I. Deronje" és „Dernye II. Deronje" egy-egy vár helyszíne. Dénes József várlistája: http://mars.elte

. .hu/varak/varlistadgomo.htm. Bács-Bodrog 26-28. sz.; Mivel forrást nem közöl, az adatokat nem tudom értelmezni. Steltzer említ egy „Kizil-Gel oder Dérony" települést (STELTZER, Friedrich 1883. 41.), ennek nyomára azonban máshol nem akadtam. Bánrádon 1522-ben 19 porta volt (török kori történetére nem találtam információkat), Kisrádról és Tatárrévről még ennyi adat sincs. Előbbi kettő a mai Bács/Bác nyugati, utóbbi északnyugati határában lehetett. Csereg/ Cserög/Csörög falu az 1578-as defterben Cserity néven szerepelt, ekkor 11 hánét írtak össze. Bács/Bác északi részén volt (ENGEL Pál 2002. BCS 20. sz.), területének egy része belenyúlhat a mai Dernye/Deronje déli határába.