Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Kothencz Kelemen: Nyelvrendi perlekedések – A római katolikus istentiszteleti nyelvrend ügye a hercegszántói sokac és magyar lakosság körében a 19–20. század fordulóján
118 Kothencz Kelemen hogy sok személynek nem áll szándékában a katolikus egyházat elhagyni, hanem csak azért jelentkezett aposztáziára, mert vezetőik azt mondták nekik, hogy az csak tüntetés lesz. A nagy port kavaró esemény után néhány nappal a sokacok elmondták a plébánosnak, hogy azt szeretnék, ha legalább két egymás utáni vasárnapon a 10 órai nagymise és prédikáció az ő nyelvükön szólna, és csak minden harmadik vasárnap lenne magyar nyelvű. 101 Állításuk szerint, ha ezt az érsek bevezetné, az „elszakadtak" néhány kivétellel rövid idő múlva mind visszatérnének. Az érsek szerint a sokacok kérése csak akkor teljesíthető, ha abba a magyarok is belenyugszanak, ezért a plébánosnak rá kellene vennie őket arra, hogy a béke kedvéért a 10 órai istentiszteletet minden 2. vasárnapon engedjék át a sokacoknak. 102 Március 22-én már mintegy 20-25 férfi és nő jelent meg a templomban, és ugyanaz nap délután hat 13 és 16 év közötti sokac leány vett részt gyónáson, majd a másnapi áldozáson. 103 1899. március végén az ortodox vallásra áttért sokacok közül 32 a szerb egyház papjánál visszatérésüket első ízben bejelentették, Czár plébános engedélyt kért az érsektől a megtértek egyházba történő visszafogadására, az excommunicatio alól való feloldozására. 104 A források további tanúságai A be nem fizetett párbér kérdése és következményei Általános érvényű szokás mindenütt, ahol a pap fizetésének jelentős részét a párbér képezi, hogy a plébános a nyomtatás-cséplés befejeztével megkezdi a párbérek beszedetését. A 19. század végén Szántován a párbér úgy oszlott meg, hogy a gazdák saját maguk és közös háztartásban élő nős fiaik után páronként 2 véka búzát, 1 véka zabot és 50 krajcárt fizettek, vagy pedig ezt pénzben megválthatták 5 forintért. A kisebb, 5-10 holdas gazdák nős fiai után a plébános 1 forint 70 vagy 1 forint 20 krajcárt szedetett. Amióta a szántovai sokacok távol tartották magukat az egyháztól, a párbérfizetést sem tartották kötelességüknek. így az 1897. szeptember 16-án Szántavára került Czár András plébános a kincstártól kapott 58 hold föld bérletéből, a községi 350 forint deputatumból és az érsek által a káplántartásra küldött 250 forintból gazdálkodott. Kötelességét a templomban, az iskolában teljesítette, és a sokac betegeknek a szentségeket kiszolgáltatta, így 1898 őszén jogosan követelte a párbért. A kiküldött 11 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1899/1812/50. 12 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1899/1812. 3 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1899/1860/57. 4 KFL. I. 1. b. Hercegszántó 1899/1903/61.
