Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Gábor Ildikó: Az iparosból lett vállalkozó – Beretvás Pál (1825–1883)

Az iparosból lett vállalkozó - Beretvás Pál (1825-1883) 187 évente 1 100 Ft-ot kell törleszteniük. A második részletet azonban már nem tudták befizetni, mert ahogy írta: „az általában uralkodó pénz-szükség és forgalom hiány, vendégfogadói üzletünket annyira csökkentette, hogy abból jelenleg magunkat és hozzá tartozó cselédségünket is alig vagyunk képesek fenntartani. "

88 A városi pénztár azonban nem bírt el egy ekkora kinnlevőséget és végrehajtást helyeztek kilátásba. Ekkor a városi közgyűléshez fordult: „ ...méltóztassék kegyesen kiterjeszteni bölcs figyelmét arra is, hogy miután e nagy központi anyavárosnak 24. év óta nincs oly vendégfogadója, mely azt népességénél, előhaladottságánál és nagy városi tekintélyénél fogva megilleti: mint egyszerű polgárok mi egész vagyonunkat, munkás életünk egész keresményét egy díszes és minden igénynek megfelelő Vendégfogadó építésébe ruháztuk, mellyel magunkat és családunkat tetemesen megterheltük, a t. Városi Közönséget ... mint egy százezer forint befektetésétől megkíméltük. " A szálloda emeletráépítésekor azt kérte a tanácstól, hogy adja meg az új épületekre törvényileg garantált 10 éves adómentességet, amely azonban ezt elutasította. Ekkor magasabb fórumhoz folyamodott és a pénzügyi igazgatóság kérelmének helyt adva, a szálloda földszintjére nyolc, az újonnan épített emeleti szintre tízéves adómentességet adott.

90 Újabb és újabb vállalkozásainak tartozásai miatt egy-két ingatlana mindig betáblázás alatt volt, melyeket majd örökösei törlesztettek. Üzleti könyveik nem maradtak fenn, ezért csak a későbbi 1880-as évekbeli gyámi számadásokból rekonstruálható, hogy a vendéglátóegységnek milyen kiadásai és bevételei lehettek. A szálloda és az étterem mellett - melyek átlagosan 370 és 545-Ft-ot hoztak állandó havi jövedelmet jelentett a tisztek, kosztosok (211 Ft), városi urak étkeztetése, egy helyiség kiadása a Népkörnek, bevételük volt a biliárdból (60 Ft) és a kártyából (10 Ft). A kiskocsma 174 Ft-os jövedelmet hozott, a borok és ásványvizek eladása 531 Ft-os bevételt jelentett. Sokan vásárolták boraikat, melyet akónként 10 Ft-os áron értékesítettek, volt több, nagyobb tételben vásárló ügyfelük, így Traub és Ébeles pesti borkereskedők 157 és 130 hl, Modley bécsi borkereskedő 263 hl bort vett. Bérbe adták borfejtőgépüket, jégvermüket; adtak el zabot, kukoricát, rozst, szalmát, szilvát, paradicsomot. Kiváló minőségű szőlővesszőiket az állami szőlőtelep részére is értékesítették, az országos vásárokon lovakat és szarvasmarhákat adtak és vettek. BKMÖLIV. 1908b. 1363/1879. BKMÖLIV. 1908b. 1363/1879. BKMÖLIV. 1908b. 1363/1879. BKMÖL IV. 1609b. 9445/1873.