Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Gábor Ildikó: Az iparosból lett vállalkozó – Beretvás Pál (1825–1883)

188 Gábor Ildikó A kiadások közé sorolhatók a haszonbérek, a pálinkamérésért, borjúvágásért, cukorért, kávéért járó fogyasztási adók; a dolgozók bére, a különféle vásárlások (tea, rum, stb.), az állatok szájbére, őriztetése és gyógyíttatása. A piacon fél év alatt kb. 3 300 Ft-ot költöttek; kiadást jelentett az iparosok asztalos, ács bognár, kovács, lakatos, kőműves, kéményseprő, szíjgyártó - eseti megbízásai. A szálloda épületére kötött biztosítás, valamint az álló és learatott gabona tűz és jég elleni biztosítása is a kiadási oldalt növelte. Kihágások, vétségek, szabálysértések Mint a Postasíp haszonbérlője kötelessége volt, hogy könyvet vezessen a fogadóban megszálló idegen vendégekről. Ennek azonban nem mindig tett eleget: tíz napra felhagyott annak vezetésével, máskor nem töltött ki bizonyos rovatokat.

91 Először még csak a pontosabb vezetést hagyták meg neki, pár hónap múlva azonban már 10 Ft bírságot kellett fizetnie a városi kórház javára.

92 Mind a Postasíp, mind saját vendéglője és kávéháza esetében többször bírságolták „zárórai áthágásért", mivel nyilvános helyiségeit nem zárta be a rendeletben kikötött 23 órakor. Kezdetben még kifizette a 10 Ft-os büntetést, majd egyre leleményesebb kifogásokat és magyarázatokat talált ki, hogy miért volt nyitva kávéháza, étterme. 1858. június 6-án, amikor még éjjel fél 12-kor nyolc vendég tartózkodott nála, arra kéri a patrult,

93 hogy ne jelentse fel, mert vendégei nem esznek, nem isznak, hanem már indulóban vannak,

94 máskor, mikor a járőrök mulató és maguknak muzsikáltató vendégeket találtak, arra hivatkozott, hogy vidéki birtokosok - nála megszállva - saját szobáikban mulattak.

95 Ugyanezt a mentséget hozta fel két év múlva egy hasonló esetben, melyben azonban már a helybeli vendégeket (törvényszéki tisztviselő, orvos, segédtanácsos, ügyvéd, gazdálkodó) is tanúvallomásra kötelezték: mindannyian Beretvás mellett azt vallották, hogy egyikük vidéki birtokos barátja a záróra közeledtével meghívta saját szobájába a társaságot; ott ettek, ittak, mulattak, miközben a cigányok lassú magyar nótát húztak. Beretvás kérelmében, melyben a bírság kifizetése ellen emelt szót, védelmére felhozta, hogy a vendégek által kibérelt szoba, a bérlet időtartamára mintegy az ott megszálló magántulajdona lesz, hogy merne ő oda belépni, vagy utasításokat adni. „ Csodálatosan tűnik föl az, hogy országszerte a záróra éjfélen túl terjed, a csendes múlatás nem tilos: - csupán Kecskemét jelöltetik ki oly helyül, hol ez iszonyú korlátok közé szorítandó, mintha itt valami forradalom tűzfészke volna, 's veszélyes tervek szövögetnének a birodalomfelbomlására. ... Valóban sajnos mondhatnók csapás, hogy némely túlbuzgók, BKMÖL IV. 1609b. 4179/1857, 6086/1857. BKMÖL IV. 1609b. 8899/1857. Járőr. BKMÖL IV. 1609b. 5334/1858. BKMÖL IV. 1609b. 6114/1858.