Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Balázs János–Bölkei Zoltán–V. Székely György: A Nyárlőrinc-Hangár utcai széria embertani feldolgozásának eredményei

CUMANIA 21., Kecskemét, 2005 57 BALÁZS JÁNOS - BÖLKEI ZOLTÁN - V. SZÉKELY GYÖRGY A NYÁRLŐRINC-HANGÁR UTCAI SZÉRIA EMBERTANI FELDOLGOZÁSÁNAK EREDMÉNYEI BEVEZETÉS Nyárlőrinc vázlatos története Kecskeméttől délkeletre 17 km-re fekszik Nyárlőrinc. A mai község délkeleti részén volt egykor a középkori Szentlőrinc falu, központjában a plébániatemplommal, melynek védőszentjéről kapta nevét a település. Eddigi ismereteink szerint a falut 1354-ben említik először „villa Zenthlewryncz" alakban,

1 de valószínűleg már korábban, az Árpád-korban is létezett. 1392-ben Mária királynő az itt birtokló Surányi és Géczi családnak pallosjogot adományozott.

2 Egy 1488. évi oklevél itt birtokos és itt élő kisnemeseket említ (Szentlőrinci Péter, Miklós és Gergely), akik előnevüket birtokuk nevéről kapták.

3 A település jelentőségét az is mutatja, hogy Magyarország első, Lázár deák által 1528-ban szerkesztett térképén is megtalálható. Szentlőrinc falut a középkorban északról Szentkirály, keletről Felső- és Alsóalpár, délről Pálkaszállás, nyugatról Kecskemét, északnyugatról Mindszent, más néven Barabásszállása határolta. Szentlőrinc északi és déli szomszédja azért érdemel figyelmet, mert mindkettő a kun szállásterület része volt. Szentkirály és Mindszent története az írásos adatok alapján viszonylag jól nyomon követhető. A két, valószínűleg a tatárjárás idején elnéptelenedett települést 1354-ben adományozta I. Lajos király Bőcsör fia Péternek és családjának, azzal az ígérettel, hogy ők ott megszállani és keresztény módra élni akarnak. Ez adománylevél azonban nem a kun megtelepedés kezdetét, hanem inkább a már két-három nemzedékkel korábban történt megszállás és területfoglalás birtokjogi legalizálását jelzi.

4 A kun családok birtokába került Szentkirályt azután a XV. században több oklevél is említi. Jóval kevesebbet tudunk a déli szomszéd, Páka történetéről. Annyi bizonyos, hogy a XV. században ez a település is a kun szállásterület része volt.

5 Szentlőrinc a környékbeli településekhez hasonlóan a XVI. század közepén török fennhatóság alá került. A XVI. század második felében az itt élő családok 1 GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 491. 2 ZsO. I. 280. p. 2577. sz. 3 GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 697., 701. 4 PÁLÓCZI-HORVÁTH András 1972. 202. 5 GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 671., 698.; ROSTA Szabolcs 2004. 141-143.