Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Wicker Erika: A Katymár-Téglagyári hódoltság kori fülbevalópár
A Katymár-téglagyári hódoltság kori fülbevalópár 29 Biztosan kincsleletek részét csak a II. területbeli fülbevalók képezték. Ezek közül a három üreges lunula alakú fülbevaló díszített volt. A kissé inkább a patkóformához közelítő, üreges, vésett prokupljei fülbevaló mellett 1418-1428 között vert pénzek voltak. A kis lyukmintákkal díszített Trgovistei fülbevalók alatti égett rétegben Mátyás király égett pénzeit találták, felette pedig egy ugyancsak 15. századi török akcsét. 125 A Novo brdoi vésett díszű fülbevalót és egyéb ékszereket 1510-ből származó 125 török pénzzel együtt rejtették el. Korongos fülbevalók több II. területbeli kincsleletben is voltak: a grguri példányokat egyebek mellett 1648-1665 közötti, különböző verési helyű érmek kísérték, a peci két fülbevalópárt pedig 1622-1650 közötti pénzek. A manasijai fülbevaló pontos leletkörülményeit nem ismerem, de a tudósítások szerint 17. századi pénzek és/vagy ékszerek kísérték. A III. terület fülbevalóiról csak feltételezhető, hogy többnyire kincsleletek részei voltak, melyek igen hiányosan - sőt, olykor csak a fülbevalók - kerültek a múzeumokba, érmek nélkül. A IV. területbeli adai kincs közel 140 tárgya között érmek nem voltak. Ha az éremmel kísért fülbevalókat a záró veretek szerint csoportosítjuk, világossá válik, hogy a lunula alakúak a korábbiak (Prokuplje - 1428, Trgoviste - 15. század; Demir Kapija - 1481; Novo Brdo - 1510), a korong alakúak akár két évszázaddal később is használatban lehettek (Pec - 1650; Grgur - 1665). A két csoporton belüli fülbevalók pontos datálásához azonban nem jutottunk közelebb. A lunula alakú fülbevalókat - kevés kivétellel - 15. századinak, a korong alakúakat általában 16. vagy 17. századinak határozták meg, a századot többnyire tényként közölve, magyarázat nélkül. Azaz a fülbevalókat lényegében egymáshoz datálták. Ez természetesen elfogadható az alakot és a mintakincset illetően, hiszen az ugyanolyan fülbevalók nyilvánvalóan egyidőben voltak divatban. 126 A kincsleletes fülbevalók keltezése azonban kizárólag a velük együtt elrejtett érmek alapján történt. A kisérő érmekből viszont nem feltétlenül következik, hogy a záróveretet közvetlen követő évben/években kerültek a földbe, ahogy az sem, hogy a kincsleletek fülbevalói csakis ebből az időszakból származhatnak. Sarkított példaként: talán az illető peci és grguri családok 1650 ill. 1665 után hosszú ideig nem jutottak trezaurálásra érdemes érmekhez, ugyanakkor még sokáig birtokukban (esetleg tényleges használatukban) lehettek a fülbevalók. Vagy éppen fordítva: a fülbevalók a családi vagyon akár egy-két generációval korábban gyűjtött részét képviselték, a pénzek pedig az utolsó szerzeményei az illető famíliáknak. MINIC, Dusica 1984. 33.; BOGOSAVLJEVIC, Dragan 1986. 244. A Mátyás (1458-1490) kori pénzek verési idejét nem közlik. Erre egy példa: Gerelyes Ibolya a peci és Dubovac/dunadombói leletek ismertetése után a makói fülbevaló kapcsán megjegyzi: „korát az ismert szerbiai párhuzamok alapján a XVII. századra határozhatjuk meg." GERELYES Ibolya 1994. 45.; A Glogonj/galagonyási fülbevalót „a makói lelethez hasonló, két lemezből összeállított, korongalakú fülönfüggő "-пек írta le. Uo. (A fotók leírásánál mindkét tárgy esetében a „XVII. század vége" megjelölést használta. Uo. 68.)
