Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Wicker Erika: A Katymár-Téglagyári hódoltság kori fülbevalópár
30 Wicker Erika Másfelől a tárgyak (lényegében szinte bármely tárgy) datálásakor többnyire három időponttal ill. időtartammal kellene számolni: készítésük, használatuk és végül földbe kerülésük idejével - az első és az utolsó időpont között ugyanis több generációnyi idő is eltelhet. Az egymáshoz nagyon hasonló fülbevalókról bizonyossággal csak annyi mondható el, hogy egy korszak aktuális divatékszereként nagyjából egy időben, akár egy helyen készültek. Használati idejük azonban már eltérő lehet, sőt az aktív (viselés) vagy passzív (trezaurálás) módon történő használat időtartama között is nagy különbségek lehetnek. Ebből következően az esetlegesen ugyanakkor, ugyanott készült ékszerek igen eltérő időben kerülhettek földbe. Ahhoz azonban, hogy a fülbevalók e három datálását megkísérelhessem, túlságosan kevés a rendelkezésre álló adat. Felmerül ugyanakkor egy másik fontos kérdés: a III. terület - főként feltételezhetően kincsleletes - fülbevalói helyben készültek-e, avagy az észak felé menekülő népesség hozta-e magával. Az a népesség, amely azután nem követi az Észak-Bácskába tovább vándorlókat, köztük a katymári és makói fülbevalók tulajdonosát. Az Al-Duna főként északi oldalán előkerült nagyszámú fülbevaló azt sugallhatná, hogy környékbeli műhelyekkel kellene számolnunk. Ez a terület azonban a török hódoltságig Magyarországhoz tartozott. Ezért úgy gondolom, az itt előkerült fülbevalókat, kincsleleteket délebbi vidékekről, az analógiák alapján feltételezhetően a II. területről hozta magával az északra vándorló lakosság. E kérdést részben tisztázhatná a fülbevalókat és egyéb elrejtett ékszereket kísérő pénzlelet: a III. terület - formájukat és díszítésüket tekintve a II. terület felé mutató - fülbevalói azonban túlnyomórészt szórványleletként kerültek a különböző múzeumokba. Ha így volt is, azaz a II. területről északra költöző lakosság hozta magával ezeket az ékszereket, bizonyos, hogy tulajdonosaik még jó ideig ékszerként és nem trezaurált tárgyként használták az Al-Duna környékén előkerült fülbevalókat. Az a fentebb ismertetett tény ugyanis, hogy a II. területi hasonló ékszereken nem voltak flittercsüngők, hogy azok már a török népművészet hatását tükrözik, 127 továbbá felerősítésük eléggé „házilagos" volta is mind arra utal, hogy a flittercsüngők később, az Al-Duna környékén kerültek a tárgyakra. Egy ékszert az aktuális divatnak átalakítani pedig akkor érdemes, ha használják is. A KATYMÁRI FÜLBEVALÓPÁR FORMAI ÉS DÍSZÍTÉSBELI PÁRHUZAMAI A KATYMÁRI FÜLBEVALÓPÁR ALAKJA A katymári fülbevalópárt alakja az I. és II. terület üreges lunulas fülbevalóihoz köti. Az üreges lunulas fülbevalók a I. területen a 14. században jelennek meg és „A későbbi darabokon látható csepp-alakú, lemezes csüngődíszek már a török népművészet hatását tükrözik. " GERELYES Ibolya 1994. 41.
