Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Székelyné Kőrösi Ilona: Egy tanyai gazdaság a XX. század első felében

278 Székelyné Körösi Ilona bek, erősebbek, jobban nőnek, tej több jut 5-nek, mint 7 vagy 8-nak. Vágtunk le belőlük újévkor. No és aztán hát a baromfi. Hát ottan ugye dűlt a tojás. Szakajtószámra volt a tojás. Gyönyörű tojások, nagyon jól éltek, elsősorban reszelt répa, dara vagy szemestakarmány, és hát ki is engedtük őket, ha volt zöld, akár gabona akár valami más zöldség, mert a zöldséget a tyúkféleség, a baromfiféleség nagyon szereti, és attul sárga a tojássárga.. Hát hogy még visszamenőleg beszéljek kacsárul, libárul, pulykárul, ezök elmöntek, mind elmönt már karácsony előtt, november vége felé, december derekán, a pulyka Angliába, Londonba, azok voltak a fölvásárlók. Egy pár pulyka volt 9 kilótól 12 kilóig, de ha két bakpulykát kötöttünk össze, az már 18 kiló volt. Bronzpulykájaink voltak, jó párszáz darab. A libákat megkoppasztottuk két-háromszor, és amikor pehely maradt a libán, azt utólag megkoppasztottuk, tehát pehelypárnánk is volt és hát a toll. És akkor nagyon járta a párnák, a kispárnák meg a dunyhák, és ugye még olyat is csináltunk, hogy a goromba vastag tollakat megkopasztottuk a középítői, a keménységtől. Összeültünk esténként télön, és akkor tollfosztás volt. A tanyai lakóépület Hát a tanyák ezek nagyon kellettek a gazdaságban. Voltak gazdák, akik kint laktak, ott mindjárt helyben laktak, a módosabb gazdák meg a városban laktak, de tanyájuk volt, és a tanyán úgynevezett kertész, annak volt lakása: egy szoba-konyha-kamrája. Fődesek voltak a padlók, és szabadkémény volt a konyhában, a szabadkéményön pedig füstöltük a húst, mert minden ház vágott télen sertést és akkor minden darabját felfüstölték. Az nagyon kiváló füstölő volt, mert a füst átszaladt. A mostani füstölőkben áll a füstben a hús, nem is olyan szép, de nem is olyan jóízű, mint amelyiken a füst körösztülmönt. És akkor a kamra, mai ny elvon a spájz, és ott volt néki az élelme, lisztje meg más egyebek. Tehát vagy a kertész lakott itt, vagy maga a gazda. Aki pedig a városban lakott, annak ott kint nem volt lakása. Ott aztán mellékhelyiségök is voltak, különösen lóistálló, marhaistálló, sertésólak, vagy birkaszín, aztán a gazdasági eszközöknek színje, kocsiszín, vetőgépszín, vagy a többi ilyen földmunkához kelletett ekéknek, boronáknak. ... És akkor követközött a góré, a góréba szüretöltük a kukoricát ősszel. Volt morzsológép, ott morzsoltuk le a kukoricát, úgy hoztuk be a városba, vagy eladásra, vagy magunk használtuk el. És még volt az épület végén, ugyanabban az épületben, egy magtár, ott volt a búza, rozs, árpa, zab vagy pedig hát egyebek. Volt hozzá rostánk, ami ki is szelelte, azután meg a magokat is megválogatta. És akkor volt még trágyadomb, ez a trágyadomb inkább völgy volt, körülkerítve korlátokkal és oda termeltük a trágyát az istállókbul vagy sertésólakbul. És arra még a városból is tudtunk trágyát