Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Bereznai Zsuzsanna: A nemesnádudvari sváb lakodalmi szokások változásai (XIX–XXI. század)

A nemesnádudvari sváb lakodalmi szokások változásai 233 Módosabb helyeken volt még húsos káposzta {Kraut und Fleisch) is, sokan ragaszkodtak hozzá. Az ebédet a sütemények zárták. Szegényparaszti lakodalomban főleg csak csörögefánk {pruna Kihl) volt, legfeljebb még különféle kalácsok (azaz beiglik). Módos paraszti lakodalomban többféle rétest is készítettek. A XX. század második felében így alakult a lakodalmi ebéd: Az első fogás továbbra is a tyúkhúsleves volt, gyúrt kockatésztával. A második fogás még egy ideig a leveshús volt paradicsomszósszal, az 1970­es évektől azonban a mártás elmaradt, a húst a leveses tál mellé tették. Csak kevés fogyott belőle, így másnap a segítőknek osztogatták. A harmadik fogás a pörkölt, mely csirke- vagy disznópörkölt, de az is előfor­dult, hogy egyszerre kétfélét is tálaltak, a kétféle tálat egymás mellé helyezték. Eh­hez akkor és ma is csak kenyeret adnak, savanyú uborkával, céklával. Egyes helye­ken 10-15 éve köretet (krumpli, rizs) is adnak a pörkölt mellé, de nem mindenhol. Ezt követte a köleskása, melyet az 1960-as években hagynak el, de már nem aszalt gyümölcsökkel, hanem kompóttal vagy befőttel tálalva. A sült húsokat (disznó, őszi liba) rizibizivel kínálják. A felvidéki magyar tele­pes családok révén került be a sültek közé a rántott hús. Egyes családoknál a húsos káposzta {Kraut und Fleisch) is szerepelt az ételek sorában, ez is igen régóta szerepelt a lakodalomban, melyei itt magyar ételként tartanak számon. A párolt káposzta, melynek tetején vékony, előzőleg zsíron átsü­tött sonkaszelet főtt, s ezen készült a párolt knédli is {Kraut und Knedl) a nádudvari sváb konyhának a jellegzetessége, de ezt lakodalomban nem készítették. A húsos káposztát {Kraut und Fleisch) a XX. század második felében egyes helyeken a töl­tött káposzta {filz Kraut) váltotta fel, mely ugyancsak a magyar konyha speciali­tása. De legtöbb helyen inkább a káposztás húshoz ragaszkodtak. Egy nagy lét­számú lakodalomra 5-600 levelet (töltelék) is el kellett készíteni. Ebben az időszakban a hagyományos, paraszti sütemények (fánk, kalács, ré­tes) mellett új keletű édességek is megjelennek: elsősorban a krémmel töltött pis­kóták számítanak a legelegánsabb süteményfélének, a kókuszos piskóta, a linzerek. Nádudvaron a süteményeket nem a vendégek hozták, a készítő családjának a nevé­vel felcímkézett tálcákon - mert az magyar helyeken volt szokás a környéken. A süteményeket a lakodalmi szakácsnő irányítása alatt készültek. A felvidéki telepe­sek révén sok új süteményféleség bekerült a nádudvari sváb lakodalomba. De főző­tanfolyam is volt a faluban, ahol szintén megismerhették a különféle süteményeket a háziasszonyok, s ezek is bekerültek a lakodalmi és egyéb ünnepi ételek sorába. Ezek között a legjellemzőbbek voltak a különféle torták {Tárta), melyek közöl az egyszerűbbek terjedtek el: diós, puncs-, csokoládé-, Dobos-torta, gyümölcstorták. Kedveltek voltak a különféle mintákkal kiszaggatott linzerek. Ugyancsak közked­velt volt az ostyalapok megtöltése különféle ízesítésű főtt és vajas, majd margari­nos krémekkel. Ma is népszerű a keleti csemege: a két ostyalap közé töltött grillázs

Next

/
Thumbnails
Contents