Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Bereznai Zsuzsanna: A nemesnádudvari sváb lakodalmi szokások változásai (XIX–XXI. század)

234 Bereznai Zsuzsanna (égetett cukor tört dióval), csokoládémázzal a tetején. A bátyai asszonyoktól tanulták a nádudvari asszonyok által bátyainak nevezett édességet. Ha diós pitét sütöttek, ahhoz csak a tojás sárgáját használták fel, s a kimaradt fehérjékből készült a bátyai: a habnak felvert fehérjéhez forralt mézet, cukrot és vágott diót adtak, s ezzel töltik meg az ostyalapot. A három- vagy ötemeletes menyasszonyi torta az utóbbi néhány évben, vagy tíz éve jött divatba. Ma nem süt senki süteményt, tortát a lakodalomba, hanem sükösdi és hajósi cukrászoktól rendelik. Néhány éve három emeletes grillázstortát is rendelnek Baján azok, akik valami különlegességre vágynak. Az ebédhez hagyományosan bort és szódát kínáltak. Az 1960-as években a bambi majd a cola, a későbbiekben pedig a különféle gyümölcsös üdítő italok voltak népszerűek. Sört nem szívesen kínáltak, mert abból sok pocsékba ment - a vendégek otthagyták az asztalon a megkezdett üvegeket. A feketekávét eleinte az ebéd végén, a sütemények előtt kínálták, ma már az egész lakodalom alatt fogyasztható a termoszokból. A nádudvari sváb lakodalmakban nincs vőfély, aki az egyes fogásokat bejelentené az étkezés alatt. A XX. század közepéig a császártöltési sváb lakodalomban az ünnepi ebéd a kocsmában volt. A menyasszony az asztal sarkában ült, mellette a két kísérő. A fiatalok és az idősek külön-külön asztalnál ültek. A vőlegénynek tálalnia kellett: ő a menyasszonynak hordta az ételt, de közben szemmel kellett tartania a legényeket, akik tréfából csontokat, döglött madarat próbáltak becsempészni a menyasszony tányérjába. A többi vendégnek a segítők tálaltak. Az ebéd fogásai a következők voltak: húsleves, sült húsok és fasírt, paprikás, káposzta hússal, tejben főtt köleskása. Ez utóbbi édesség a XX. század közepétől elmaradt, helyette különféle (akár 100 darab is) torták jöttek divatba. Ebéd közben a menyasszony lábáról ellopták a cipőt, amit a keresztanya visszavásárolt. Ezután következett a lakodalmi körbejárás, melynek nincs német elnevezése. A két keresztanya nyitotta a sort. Az egyik keresztanya az egyik kezében a menyasszony cipőjét tartotta, a másik kezében pedig egy tányér volt, melyre poharat raktak. A másik keresztanya egy borosüvegből töltögetett a vendégeknek. Aki pénzt tett a cipőbe, az ihatott. Utánuk két legény, hasonlóan fölszerelve, vitte a zenészeknek a bort. A sort a szakácsnő és a mosogatóasszony zárta, akik fakanállal a kezükben táncoltak. A körbejárás után a tányérokat és a poharakat a földhöz vágták, mert a régi hiedelem szerint ha a lakodalomban nincs törés, akkor a fiatal párnak soha nem lesz szerencséje. A XX. század közepéig a hajósi lakodalmi ebéd legfőbb fogása a tyúkhúsleves volt, a leveshús mellé tejmártás (Millmuas), majd a későbbi időkben paradicsomvagy tormaszósz volt feltálalva. Ezután következett a húsos káposzta, majd a sült húsok és a fasírt. Savanyúság ekkor még nem volt. Ezzel itt vége is volt az ebédnek, mert nem volt semmilyen édesség, sem köleskása. A sütemények csak a háboMIKS Mária 1968.