Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Wicker Erika: A Katymár-Téglagyári hódoltság kori fülbevalópár
16 Wicker Erika szikus" félhold alakú fülbevalók esetében a perem esetleges díszítése hengerek, karikák utólagos felforrasztásával jött létre. A második csoportban három alakváltozat különíthető el: a félholdszerű lunula alakúak, a nyújtott, azaz lényegében holdsarlóhoz közelítő alakúak és végül a patkószerű formához közelítő fülbevalók. A fogazott peremű fülbevalók (öt lelőhelyről 15 db) nemcsak alakjukat tekintve különíthetők el a többitől, anyaguk is rosszabb minőségű: bronz, réz vagy gyenge minőségű ezüst. 70 Az I. területen voltak divatban: elsősorban Demir Kapijában, ahonnan 8 példány is ismert, továbbá a közeli Tremniken és Manastiron, és ide sorolható a távoli bulgáriai Vracon előkerült ékszer is. Ezeken kívül csak az ugyancsak messze eső III. területbe tartozó Drmnoról ismert egy hasonló fülbevalópár, melyet - ellentétben a díszítetlen felületű többi példánnyal - a félhold közepén végigfutó apró lyuksor díszít. Ez a típus a 14-15. század során volt használatban. Az üreges lunula alakú fülbevalók kétharmada (12 lelőhelyről 27 db) általában díszítetlen peremű, arra csak esetenként forrasztottak henger- vagy karikadíszt. A félholdszerű lunula alakúnak 71 nevezhető példányok az I. területen is előfordulnak (Mokrino, Morodvic), de igazán a II. területre jellemzőek (Kursumlija, Manasija, Novo Brdo, Studenica, Trgoviste). Mindössze két példányt ismerünk a III. területről (Drmno, Ismeretlen lelőhely). Használatuk a 15. század folyamán volt általános. 72 A manasijai példány a maga kissé nyújtott lunulaformájával átmenetet képez az inkább holdsarló alakú fülbevalókhoz. Ezek egyik képviselője éppen a katymári fúlbevalópár (IV. terület). Formája igen hasonlít a peci (II. terület) Serban-gyűjteményben őrzött díszes példányéra, mely a 16. században volt használatban. A típust mindössze ez a két ékszer képviseli - közülük a katymárit az ÉszakBácskában 1560 táján letelepedő balkáni lakosok vitték magukkal készítési helyéről, a peci fülbevaló pontos lelőhelye pedig ismeretlen, - így a holdsarló alakú fülbevalók fő elterjedési területét ma még nem lehet meghatározni. A nem annyira félhold, hanem inkább kissé patkószerű 73 fülbevalók ugyancsak viszonylag kis 70 BOGOSAVLJEVIC, Dragan 1986. 233. 7i Pl. Dubanliból (Bulgária, Plovdivi kerület) Kr. e. 5. századi, félhold alakú, tűzáródású karikás, üreges aranyfíjlbevalók ismertek, alsó peremükön apró, fogazásszerü díszítéssel. ZSUGLEV, Kiril 1974. 307-308. és 3. kép. 72 M. Birtasevic szerint a manasijai kolostornál talált fülbevalókat 17. századi pénzek kísérték. BIRTASEVIC, Marija 1961. 29.; D. BOGOSAVLJEVIC a manasiai fülbevalókat és a belgrádi Néprajzi Múzeum szórvány fülbevalóját a 17-18. századra teszi, mert szerinte e korból származó ékszerekkel együtt kerültek elő, és inkább a 17-18. századi török periódus fülbevalóira hasonlítanak. E megállapításokat azonban sem példákkal, sem hivatkozásokkal nem támasztja alá. BOGOSAVLJEVIC, Dragan 1986. 236. 73 Nem azonosak a klasszikus patkó alakú fülbevalókkal, melyek a 15. századig Macedóniában, később Szerbiában is elterjedtek. BIRTASEVIC, Marija 1961. I.t. 5-6.; Hasonló, a 15. századra datált fülbevalók a belgrádi Nemzeti Múzeum gyűjteményében is vannak. COROVIC-LJUBINKOVIC, Mirjana 1958. 156. és 7. ábra; Erőteljesen díszített peremű példányaik általában a 14. században, Macedóniából kerültek elő. RADOJKOVIC Bojana 1969. 332., 350. és 63-67. kép; 15-16. századi egyszerűbb változata pl. a zombori példány. Uo. 337., 355. és 171. kép; A patkó alakú fülbevalóforma is régóta ismert: a 11-12. századra datálnak egy filigrános, körzáródású karikás szirakuzai fülbevalót, melynek peremén kis félkarikák vannak, teste filigrános díszítésű. MILOSEVIC, Desanka MCMLIX 134. (középső kép).
