Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Bárth Dániel: Statuta Generalia (1738) – Vallásosság és mindennapi élet Patachich Gábor kalocsai érsek általános rendelkezéseinek tükrében
150 Barth Dániel Patachich fontosnak tartotta a templomok eszközállományának kiszélesítését is. Pontosan felsorolta a sekrestyék számára kötelezően beszerezendő liturgikus használati tárgyakat. 48 A sekrestyében tartott táblára a plébánosoknak gondosan föl kellett jegyezni a szomszédos plébániákra templombúcsúk alkalmával vezetett menetek (processiő) időpontját. Kötelezővé tették a templomi gyóntatószékek fölállítását, miután világiak, főként asszonyok gyóntatását tilos volt a sekrestyében vé• 49 gezni. A szabályzatban a társadalmi élet és szokások szempontjából következményekkel járó tilalmak is helyet kaptak. Nagyobb ünnepeken nem nyithattak ki a boltok és mészárszékek, egyéb vasár- és ünnepnapokon csak az istentisztelet ideje alatt kellett bezárniuk. Az istentiszteletek előtti időszakban mindenféle kocsmai zenélést, hangos mulatozást megtiltottak. 50 A rendelkezés ellen vétőkre 15 és 30 dénár közötti büntetést szabtak ki. Történeti néprajzi szempontból fontosak a főként a katolikus délszlávoknál jelentkező eljegyzés körüli helytelenségek, illetve a lakodalmi és egyéb táncalkalmakkor jelentkező kihágások tiltó megfogalmazásai. 51 A plébános mellett fontos szerepet töltöttek be a vallásos életben más, részben egyházi szolgálatban álló személyek is. Az érsek az egyházfíra és a községek vezetőségére vonatkozóan egyaránt utasításokat adott elsősorban a templom és a plébánia javadalmai, pénzügyei kapcsán. 52 Ennek keretében aprólékosan szabályozta és egységesítette a stóladíjakat. 53 Külön fejezet foglalkozott a kegyúri jogból adódó kötelezettségek ismertetésével. Művelődéstörténeti tanulságokat rejtenek azok a pontok, amelyek a kántor és a tanító adatait, jövedelmét, illetve a tanítás és a különféle egyházi feladatvállalások terén jelentkező kötelességeit veszik sorra. A szabályzat a hívekre vonatkozóan a húsvéti gyónás és áldozás, 54 a vasárnapi misehallgatás, a környező helységek templombúcsúira vezetett menetekben való aktív, nagyszámú részvétel, a korai gyerekkeresztelés, a gyermekek hittan és isko48 Példa a váci egyházmegye XVIII. század eleji templomi eszközállományára: LANCZ Kálmán 1942. 30-32. Ugyanitt ezek használatára, tisztítására vonatkozó előírások: Instructio 1724. 32-36.; LAJTOS József 1942. 3234. A kalocsai föegyházmegyében nagyjából az 1760-as évekre rendeződtek a templomok eszközállományának kérdései. Lásd például Hercegszántó (Szántóvá) esetét: BÁRTH Dániel 1999a. 329-330. 49 A kora újkori szertartáskönyvek gyóntatási utasításai között szintén szereplő általános rendelkezések helyi megerősítésére többek között a váci egyházmegyében is szükség volt: Instructio 1724. 29. 50 A számtalan idézhető korabeli párhuzam közül lásd például: MOHL Adolf 1933. 141.; LANCZ Kálmán 1942. 37. 51 Ezek tágabb keretben történő értelmezésére korábban már vállalkoztunk: BÁRTH Dániel 2003a. 32-40.; 2005. 70-79. 52 Zichy Ferenc rendelkezése is előírta a templom kasszájának gondos felügyeletét, a különbség csak az, hogy a kalocsai rendszerrel szemben nem három, mindössze két kulcs használatát tette kötelezővé. Vö. MOHL Adolf 1941. 141. Patachich rendelkezésének ellenőrzésére az 1760-as években: BÁRTH Dániel 1999a. 314. 53 A stóladíjak egységesítésének törekvése a többi hazai egyházmegyében is kitapintható a XVIII. század első felében. Vö. pl.: MOHL Adolf 1933. 140.; LAJTOS József 1942. 39. 54 Nyugat-dunántúli párhuzam az általános egyházi rendelkezés ilyetén megerősítésére 1755-ből: MOHL Adolf 1933. 140. Ugyanerre a váci egyházmegyéből: LATOS József 1942. 32-34.
