Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Wicker Erika–Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban
Középkori falvak a császártöltési határban 109 nek (Középcsala II-IV., VI-VII. lelőhelyek ). További kutatásoknak kell azt is eldönteniük, hogy mit rejthet valójában a templom dombjától kb. 1 km-re, északnyugatra levő kiemelkedés, melyen légifotók szerint településmaradványok vannak. 81 Bár az egykori Csalaegyházról viszonylag keveset tudunk, ma már ellentmondhatunk Hoffman Lajos jegyzőnek is, aki még 1860-ban úgy tudta, hogy Császártöltés határában „régi romok, történeti nevezetességek, népmondák nincsenek. " 82 CSÁKÁNYFŐ 1995. februárjában a Hajósi pincéknél, a Hajósra vezető út jobb oldalán, a magasparton rigolírozás közben tégladarabok és emberi vázcsontok kerültek elő. Két koponyán zöldes elszíneződés bronzékszert sejtetett. 83 Két hét múlva a helyszint megtekintő Kőhegyi Mihálynak a környező pincék tulajdonosai elmondták, hogy a földmunka során „nagyméretű, lapos téglákat, 1015 csontvázat találtak. Ezek jelenleg is a felszínen hevernek. A domb teteje felé haladtak lentről, a lejtőről. Különösen feljebb találtak sok csontot. Az egyik helyen összetört csontkupacra bukkantak. (Ossarium?). [...] Locher József [...j kint dolgozott a szőlőjében, vele beszéltem. Elmondása szerint [...] amikor ő újra rigolírozta 8 évvel ezelőtt a szőlőjét, egy 100 х 100-as falazott oszlopot talált, mely igen erős volt, mert bár lapos téglából építették, de meszet szórtak közé, és leöntötték. Ettől az oszloptól két irányban indultak 80 cm széles falak, derékszögben. Nagyjából már csak a téglatöredék volt meg, de a falakat ki lehetett venni. A környéken rengeteg csontváz volt, a földszínétől 20-30 centire, mert az eső levitte róla a földet. Locher József kolostornak gondolja, ettől kapta a domb a nevét. A szőlő végében nem egyenlő magasságúak a drótot tartó beton karók. Ahol 10 cm-rel magasabbak, ott egy csontváz van alattuk, melyet nem akart szétrombolni, inkább a karót tette följebb. A felszint szinte elborítva az egész dombtetőn szilánkokra hasadt, darabokra tört, vékony téglák hevernek 60 х 40 m-es területen. Igen gyéren cserepeket is találtunk: bográcsperemet és feneket, vastag, kézzel formált edénytöredékeket. Leletmentésnek szükségét nem látom. A területet több ízben megbolygatták már szőlőforgatáskor. A mostani csontok feltételezhetően már régen bolygatottak voltak, illetve a temető legaljáról kerültek ki. Az esőzés állandóan mossa a dombot, és így kerültek egyre följebb a sírok. " 84 Amikor közel 10 évvel később, 2004 nyarán a helyszínen jártunk, már csak bronzkori edény darabokat találtunk a területen: templomnak és temetőnek nyoma sem volt. 0 KNIPL István 2004. 177-178. 1 Czajlik Zoltán szíves közlése. Az információt ezúton is köszönjük. 2 Hoffman Lajos jegyző adataiból. PESTY Frigyes 1984. 76-77. 3 Wicker Erika helyszínelése 1995. TIM Irattár 119/95.; TJM Irattár 20/1995. 4 Kőhegyi Mihály helyszínelése 1995. TIM RA 237-2001.
