Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Wicker Erika–Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban

но Wicker Erika - Knipl István CSÁKÁNYFŐ FALU Kőhegyi Mihály nem tett kísérletet arra, hogy az egykori település nevét meghatározza, pedig az a templom és temető szűkebb környezetének elnevezéséből egyenesen következik. A Hajósi pincék és Császártöltés közötti területet ma is Csákányi földeknek, az ettől keletre eső erdőt pedig Csákányi erdőnek hívják. Mindebből logikusan következik, hogy a területen talált templom és temető Csákányfő középkori település része volt (4. kép). Csákányfő faluról igen keveset tudunk, neve ismert középkori oklevelekben nem fordul elő. Említi viszont az 1560. évi tahrir defter, mely szerint „Csákánfa puszta, defteren kívüli, üres és adófizetők nélküli tartozik a nevezetthez. Adóbevétele (haszil): 200 akcse. " 85 Az ugyanez évi timár-defter éppúgy Mehmed bin Musztafa timár-birtokaként tartotta számon, mint az egykori Csalaegyházat, azidötájt már Csala pusztát.

86 Csákányfő falu a hajósi nép emlékezetében már nem él, annál többször fordul elő Császártöltéssel kapcsolatban. Ahogy már jeleztük, egy, még Császártöltés megalapítása előtt készült térképen „Csákányfű" és „Császár tó" nevek olvashatók. 7 Egy hasonló korú, Pest vármegyei okirat „ Csákányfő vagy más néven Császártöltős" helymegjelölést használja.

88 Ekkoriban a későbbi Császártöltés területét „ Csakánfeő, másnéven Császártöltös " névvel is illették,

89 és „ Csákányfő seu Császártöltés "-ként szerepel Mikovinyi Sámuel térképén.

90 „Csákányfő, alias Császártöltési" pusztát említ egy 1743-ból származó jegyzőkönyv is.

91 Császártöltés megalapítása és betelepítése után azonban Csákányfő neve soha többé nem merül fel. CSÁKÁNYFŐ PUSZTA Császártöltés már idézett telepítőlevele az új falu déli határát „a Csákányfő puszta alatti tótól kezdődően" 92 jelölte ki. Ugyanitt az új telepeseknek szénakészí85 Kalocsa környékének 1560. évi adóösszeírása a szegedi szandzsák részletes defterében (Tahrir defter). VASS Előd 1980. 129. 86 „ Tah. Def. 1560-ban psz.-ként említi; Tim. def. 1560-ban Mehmed bin Musztafa timár birtokaként említi. " VASS Előd 1980. 161.; Vas Előd ugyanakkor a Kalocsa környékének török javadalombirtokosai 1560-ban с fejezetben csak Csala pusztát és Apastak falut említi Mehmed bin Musztafa timár-birtokaként, Csákánfa pusztát nem. VASS Előd 1980. 150. 87 BÁNÁTI Miklós 1981. 182. 88 TÍMÁR Kálmán 1940b. 2. 89 „A Császártöltés helynév okmányban először 1734-ben fordul elő. Ekkor kettős neve volt a pusztának: Csakánfeő (elv. Csákányfő) más néven Császártöltös. A helynév régies írásmódja: 1754. Tsászár-Töltés, 1761. Tsászártöltés, 1763. Chászár-töltés. " TÍMÁR Kálmán 1939 3.; Idézi: BÁNÁTI Miklós é. n. 37. 90 BÁNÁTI Miklós 1981. 183. 91 KÉL. II. Ur.ir.1743

. Az adatot Bárth Jánosnak köszönjük. 92 Császártöltés helység Patasics Gábor kalocsai érsek által kiadott telepítő kontraktusa. In: BÁRTH János 1997a. 79.