Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Wicker Erika–Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban

100 Wicker Erika - Knipl István kori tó nevét semmilyen forrás nem őrizte meg; Császártöltés érseki alapítólevelében, 1743-ban is csak „a Csákány fő puszta alatti tó" megjelölést használják, ez pedig csak a mai Zsombékossal lehet azonos. A Zsombékos ma már csak egy mélyebb fekvésű, de sehol sem vízborította terület a hajósi pincék dombja és a falu között. Dél-délkeleti végét a Hajósra vezető út zárja, észak-északnyugaton pedig a Örjeg déli nyúlványa. A geológiai füráseredményeknek köszönhetően ma már tudjuk, hogy valamikor zárt tó volt. Az ismeretlen nevű egykori tónak az évszázadok alatt sokféle elnevezése lehetett. Későközépkori/koraújkori neve talán éppen a török hódoltság alatt ment feledésbe. Ha a 18. század első felében Császár-tónak hívták is, az elnevezés valószínűleg politikai indíttatású volt, és összefügghetett a svábok betelepítésével, a hajósi kastély építésével és a környékbeli császári legendák kialakulásával. E név valószínűleg soha nem volt tényleges használatban, mert akkor valamilyen formában megőrződött volna. Az azonban a geológiai vizsgálatoknak köszönhetően ma már bizonyos, hogy ez a tó elkülönült a Vörös mocsártól. Logikus tehát, hogy annak a töltésnek, mely a mai Jánoshalma irányából Kalocsa és Pest felé vezető út része volt, a tó és az Örjeg közötti keskeny földháton kellett áthaladnia (1. térkép). A „TÖLTÉS" A „töltés" eléréséig a mai Kéleshalom tájától a Szamárvölgyön és a Kétvölgyön keresztül vezetett az az út, melyet bizonnyal évszázadokon, évezredeken keresztül használtak. A magaslatokkal határolt, széles Szamárvölgy a közepén folyó patakkal ideális volt erre a célra, akár állatokkal vonuló, nagyobb csoport számára is. Biztosra vehető, hogy pl. a jankováci törökvárat Budával és Kalocsával összekötő út itt haladt keresztül. A legenda szerint „erre vonult el 1529. október végén Szüleimán török szultán, amikor Bécs sikertelen ostromáról hazatérőben volt. [...Ja sok mocsarat kerülgetve el is tévesztették az utat. Erre járt a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc is. [...] A kiskőrösi táborból indult el [...] csapataival Baján keresztül Bácskába" n És előttük évszázadokkal, évezredekkel még nagyon sokan, ezért itt, „ a hadak útján nem egyszer vált szükségessé töltés emelése, utak építése. "

39 Valószínűleg Mária Terézai férje, I. Ferenc későbbi német császár is járt 1738 táján ezen az úton, amikor Hajósra látogatott.

40 A Császártöltés helynév azonban - ahogy azt fentebb jeleztük, - akkor már évek óta létezett. A SZAMÁRVÖLGY A Szamárvölgy mélyebb fekvése, és a benne folyó patak miatt is alkalmas volt a közlekedésre, és bizonnyal a letelepedésre is, bár ennek régészeti nyomát mindTÍMÁR Kálmán 1940b. 2. Idézi: BÁNÁTI Miklós é. n. 37. TÍMÁR Kálmán 1940b. 2. TÍMÁR Kálmán 1940b. 2.