Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában
ESZAK-BACSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN 87 105. SZEREMLE - ÁRTÉR Település, temető 16. sz. „...árvízvédelmi munkák során [...] néhány edénytöredéket és csontokat sikerült összeszedni az itt dolgozó katonáktól [...] a földet más irányban termelték tovább, az előbbi helytől vagy 20 méterre, de ott is csontvázakra akadtak. " 45 Megjegyzés: Kérdés, hogy összefüggésbe hozható-e Szeremle - Szeremlén középkori, a hódoltság korban is igen népes településsel vagy Bab középkori, a hódoltság korban pusztává vált faluval. SZEREMLE - BARÁT GÖDÖR, ld. SZEREMLE - GÖRÖND 106. SZEREMLE - BIKAAKÓL Temető Középkor? „...a keleti árokban egymásra rakott újkori megbolygatott csontok. Egy koponyát bronz fonalrésszel hoztunk be. " 44 Megjegyzés: Kérdés, hogy összefüggésbe hozható-e Szeremle - Szeremlén középkori, a hódoltság korban is igen népes településsel vagy Bab középkori, a hódoltság korban pusztává vált faluval. SZEREMLE - FALU DZSINDZÁJA, ld. SZEREMLE - NAGY PANDÚR SZIGET 107. SZEREMLE - FELSŐ ILLÉS KERTJE, 307. sz. Település, temető? 16. sz.? A tulajdonos egy kiürült silógödörből „... egy ember csontvázat ásott ki. [...] Összegyűjtötte az itt talált cseréptöredékeket. Ezek XVI. századi edények maradékai [...] A sír irányítása Ny-K-i. Koporsónyomokat nem észlelt. Valószínűnek látszik, hogy a XVI. századból eredő sírral van dolgunk, mely éppen úgy lehet egyedülálló, mint sírmező része. Mivel azonban a terület nincs veszélyeztetve, további kutatás, feltárás nem szükséges. " Megjegyzés: Kérdés, hogy összefüggésbe hozható-e Szeremle - Szeremlén középkori, a hódoltság korban is igen népes településsel 448 vagy Bab középkori, a hódoltság korban pusztává vált faluval. 108. SZEREMLE - GÖRÖND Település, templom, temető Középkor GÖRÖNDÖS: „A jelenlegi falu és a temető közötti 'Göröndösön' már a felszínen magyar középkori cserepek látszottak. A 2x10 m-es árok bebizonyította, hogy ott valóban középkori telep volt. [...JA cserepek még máz nélküliek, tehát a nagy magyar falunak a helyén voltunk, Kiss György feljegyzése, 1956. TIM RA 268-2001. Felső Illés jelentette be, a lelőhely azonos lehet a Felső Illés földje/kertje lelőhellyel. Zalotay Elemér helyszínelése, 1950 TIM RA 260-2001. Zalotay Elemér helyszínelése, 1955. TIM RA leltározatlan; ArchÉrt 84.1957.84. Szeremle törökkori pontos helye bizonytalan. HEGYI Klára 1976 192-206.
