Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában

WICKER ERIKA míg a jelenlegi temető ellenkező oldalán, ahol a templom állott, már mázas cserép is mutatkozott. A török korban a templom köré zsugorodott a falu. " ÖREGTEMETŐ: „A falutól Ny-ra [...] XVI-XVII. századi temető van, mely tönkretette a középkori sírokat. " 450 GÖRÖND: "A falutól DNy-ra, az utolsó háztól kb. 150-200 méterre [...] csontvázat és rengeteg cserepet találtak. E terület mellett szántották ki tavasszal a cserepeket. Megállapítható, hogy a bronzkori telepre magyar középkori falu települt. " l BARÁTGÖDÖR: A jelenlegi falu és temető között „terepbejárással egy nagykiterjedésű középkori település helyét tisztáztuk. A település a jelenlegi falu és temető között húzódik kb. 600800 méter hosszan D-re. Zeremlen helység terült itt el, melyről 1323-ból van az első okleveles adatunk. " Megjegyzés: Szeremle - Szeremlén középkori, a hódoltság korban is igen népes település egyik helyével lehet azonos. Feltehetően ezt a temetőt használták a szeremleiek „a török engedelmébűl" a hódoltság korban is.

453 SZEREMLE - GÖRÖNDÖS, ld. SZEREMLE - GÖRÖND 109. SZEREMLE - NAGY PANDÚR SZIGET Település Hódoltság kor „...az ún. Falu Dzsindzája nevű helyen, a Dunához közel, a falutól ENy-ra, a Pandúrszigeten állott az öregek szerint a régi Szeremle. A területet ma is Ószeremlének hívják. [...] 1526-1704 között itt volt a falu. „Az átköltözésről írásos bizonyítékok vannak." 454 Megjegyzés: Szeremle - Szeremlén középkori, a hódoltság korban is igen népes település egyik helyével lehet azonos. SZEREMLE - ÖREGTEMETŐ, ld. SZEREMLE - GÖRÖND SZEREMLE - TEMETŐHEGY, ld. SZEREMLE - TEMPLOMHEGY 449 Török Gyula terepbejárása, 1950. TIM RA 261-2001. 450 Kőhegyi Mihály leletmentése, 1985. KJM RA 90.680; H. TÓTH Elvira 1990 220. 451 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1960. TIM RA 262-2001; RégFüz. Ser.I. No. 14. 1961. 18.; Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1969. TIM RA 262-2001. 452 Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1960. RégFüz. Ser.I. No. 14. 1961. 86. 453 1726-ban „ M Hasin Muder 60 éves zsablyai tanú vallotta: 'Az puszta templom épületnek helyét látta az Fatens, úgy temetőket is, mellyékben, hogy az Szeremlyeiek temetkeztek, és azon temető helyiül az töröknek füzeitek, az báttyátul hallotta." BÁRTH János 1989b 365.; „Középkori temető"-í jelöl itt KAPOCS Nándor - KŐHEGYI Mihály 1980 32.; Ez a temető a 17. század végén még használatban volt: Csap István 42 éves bátai tanú egy határperben elmondta, hogy „...az örögh Attya az Régi Temetőben fekszik, a maga Attya penig az új Temetőben", amit 1700-1710 között nyitottak. BÁRTH János 1989b 366. 454 Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1960. TIM RA 264-2001.; RégFüz. Ser.I. No. 14. 1960. 86.