Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Bereznai Zsuzsanna: Levesek, mártások és főzelékek az alföldi sváb paraszti és polgári konyhán
334 BEREZNAI ZSUZSANNA A balmazújvárosi svábok kivételes alkalmakkor - többnyire gyermekágyas asszonynak vagy betegnek - főzték a mazsolalevest: a mazsolát borban vagy vízben megfőzték, feleresztették húslevessel, vajjal készült vékony rántást, tejfelt tettek bele, s cukorral és citrommal ízesítették. A módosabbak a betegnek borlevest (Weinsup) is főztek. A borhoz egy kis vizet öntöttek, cukrot, darabos fahéjat, egy kis borsot tettek bele, és tojássárgával behabarták. 76 HÚSLEVESEK TYÚK-, KAKAS-, GALAMB-, FÁCÁNLEVES A baromfihúsokból vagy vadmadarakból vasárnapra és ünnepnapra főztek leveseket. Galamblevest a betegek részére készítettek. Karácsonyra, húsvétra, pünkösdre tyúkhúsleves volt, újévkor pedig orjalevest főztek. Karácsonyra két nappal előre főztek meg, mert karácsonykor nem főztek, a sparheltba nem volt szabad tüzet rakni, csak a kemencét lehetett befűteni a parasztság körében. A hajósi sváb paraszti konyhákon a csirke- illetve a tyúkhúslevest (Hennasuppa) tekintették az ünnepi húslevesnek {Flaeischsuppa), melyet régen fehér levesnek (waißa Suppa) neveztek, mivel az fűszerpaprika nélkül készült. Ezzel szemben a csirke-gulyáslevest (Gulaschsuppa) piros paprikával fűszerezték, de az hétköznapi leves volt. Könnyű csirke- vagy galambleveseket főztek a gyermekágyas asszony részére is, apró tojásos kockatésztával. (Hétköznap tojás nélküli levestésztát főztek.) Hajóson az ünnepi csirkehúslevest úgy készítik, hogy fölteszik a csirkeaprólékot hideg vízbe főni, zöldségekkel (sárgarépa, zeller, fehérrépa, petrezselyem zöldje), fűszerekkel (1 babérlevél, egész bors, só, egész fokhagyma, 1 vöröshagyma a sárga héjával). Ha megfőtt, leszűrik, a húst és a zöldséget külön tálra teszik. Majd belefőzik a cérnametélt tésztát vagy a máj galuskát. Nyár elején már voltak fiatal kakasok, azokból is volt húsleves Hajóson. De tavasszal, míg kicsi volt a baromfi, nem nagyon volt húsleves vasárnap. Akkor a füstölt oldalas húsból volt a szárazbableves. Tavasszal vagy nyáron főztek fogolylevest, fácánlevest is. Mikor félig megfőtt a hús, kivették belőle és pörköltet csináltak belőle, melybe krumplit főztek bele. Hajóson nem Márton-liba volt, hanem Mihály-liba. Szent Mihály napjára vágták az első kacsát is, melyet megsütöttek a kemencében. A második kacsát a hajósi búcsúra vágták, mely november 5-én volt. A liba és a kacsa aprólékából is húsleves (Flaeischsuppa) készült. Az ünnepi levesből először a nagyapa vette ki, amit ő szeretett, utána az apa szedett. A gyerekeknek az anyjuk szedett: nekik járt a libanyak. A combot mindig apám ette meg - emlékezett Erdős Béláné Keller Julianna. VAJDA Mária 1981 338.
