Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában

26 WICKER ERIKA emlékét tartották fent, csakhogy már két külön faluban." 10

° Tekintve, hogy a mai Csatalja elődje nagy bizonyossággal Tárnok/Tárnokmonostor - Tarnak=Chatal Kilisza - Szálkilisza volt, Patalaszentpéter és a két rác Patalom helyét inkább a katymári határra teszem. Bár a kutatók nagy része

101 egyetért abban, hogy valahol a mai jánoshalmi határban kell keresni,

102 a mai napig is vitatott Árokháza - Árikház - Arokhat pontos helye. Nem lehet a mai Jánoshalma Ny-i oldalán, az egykori Side helyén,

103 sem a határ D-i, a mai Borotával, Felsőszentivánnal és Tataházával szomszédos részén, mert itt, a mai hergyavicai részen a török defteradatok szerint Szentté település volt.

104 Ezért Arokhat falu helyét valahol Jankó és Szentté között feltételezem. Temérdekegyház - Temerdekház - Temerdekhat egykori helyének meghatározása is vitatott. A 15. század közepe előtt két oklevélben szerepel, mindkettőben Hagymásegyház településsel együtt,

105 tehát bizonyosan egymás szomszédságában feküdtek. Egy elmélet szerint - melynek alapja Hagymásegyháznak Halmos Halmas - Halimas faluval való (téves) azonosítása, - a mai Bácsalmás É-ÉK-i részen lehetett.

106 Ha gymásegyház azonban nem Bácsalmás környékén, hanem a mai Csávoly D-i részén volt, s nevét egy Hajmás puszta nevű terület a közelmúltig őrizte.

107 Ebből is következően Temérdekegyháza középkori falut valahol Csávoly környékén kell keresni.

108 Tekintve azt is, hogy az É-ÉNy-i részt kivéve Csávolytól minden irányban jól behatárolható középkori települések voltak, ésszerűnek - még ha kissé erőszakoknak is - tűnik az É-i határrész Nagyhát nevű területe közelébe tenni Temérdekhatot. Sehol máshol nem fordul elő a rác Kotochat neve, mely az 1958-as szerződésben Szentté és Toothat után, Arokhat előtt szerepel. Az iratok bizonyos földrajzi ю IVÁNYI István 1907 IV. 131. " Egyesek Kunfehértó-Kovács tanya környékén vélik megtalálni Árokegyházát: a Fehér-tóból a Várhely lapos felé vezetett régi árok mentén is volt egy Arokegyház nevű falu..." (Nagy Szeder István) ebben látom egyik legrégibb középkori falunknak, Arokegyházának nyomát. " (dr. Nagy Lóránt). WICKER Erika TRILLSAM Márton 1992 37. 12 Az 1520-21. évi dézsmalajstrom együtt sorolja fel Borothtal, Sydevel, Csőszapával és Mathisházával. IVÁNYI István 1909 I. 7. „...középkori vagy árpádkori templomkörüli temetővel van dolgunk. [...] feltételezhető, hogy Arokegyháza elpusztult temetőjét találtuk meg. " KŐHEGYI Mihály terepbejárása, 1959. TIM RA 151-2001; Rég.Füz. Ser.I. No.13. 1960. 111. 4 ENGEL Pál 2002. 5 IVÁNYI István 1907 III. 118. 6 ENGEL Pál 2002. 7 SÖVÉNY Mihály 2004. Kézirat. 8 Az 1598-as szerződésben „a falvak felsorolása az okirat elején szabályos, keletről nyugat felé halad, és pontosan megfelel földrajzi elhelyezkedésüknek. így egymás után, Jankó (Jánoshalma), Ivánka, Máda, Szentpál, Réma (Rém), Borott (Borota), Temérdekhát, Szentiván. (Az ezt követő felsorolás csak nagyon kis mértékben mutat rendszert, többnyire csak két falu van a valóságban is egymás mellett.) Ha elfogadjuk azt a feltevést, hogy a sor minden tagja földrajzilag egymás mellett van, figyelemmel arra is, hogy csak Temérdekhát földrajzi nevét nem ismerjük, elfogadhatjuk, hogy Szentiván, Borota és Rém környékén feküdt, a mai Csávolytól kissé északra. " SÖVÉNY Mihály 2004. Kézirat.