Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában

ESZAK-BACSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN 27 logikája alapján ez a Kotochat falu valahol a mai Jánoshalma határában lehetett. Az egyetlen település - nemcsak a környéken, hanem egész Észak-Bácskában -, melynek neve a hangzás alapját kapcsolatba hozható Kotochattal, az egykori Szentkata puszta,

109 melynek emlékét a mai Borota E-ENy-i, Jánoshalmával határos részén Alsó- és Felsőszentkata részek elnevezése őrzi. Keleb és Tovankutt után következik a Pálffyval szerződött falvak sorában az a rejtélyes Bayank, melynek azonosítására eddig csak az ugyancsak helyileg meg nem határozható „Bodrog vmegyei possessio", Baj kínálkozott.

110 Feltételezésem szerint - s ebben a települések felsorolása is vezetett, - a Bayank alak Bajmok nevének elírása lehet. A török defterekben 1578-ban és a következő években csak egy Növi Bajmok, 1590-ben pedig emellett egy Bajmok nevű falu is szerepel,

111 egymáshoz való viszonyuk ma még ismeretlen. Egyikük nevét Bajmok, a másikét bizonnyal az a Bajmak puszta őrzi, mely a mai Svetozar Miletic és Conoplja között volt.

112 RÁCOK LAKTA EGYÉB TELEPÜLÉSEK „...sokan jöttek szerbek ebbe a Magyarországba..." Bizonyos, hogy Észak-Bácska területén sokkal több rácok lakta falu volt azoknál, melyeket a Pálffy-szerződések felsorolnak. A török defterek területünkre vonatkozó adatai azonban ma még közöletlenek, s így csak néhány egyéb - részben már nem is Észak-Bácskához tartozó - településről tudható, hogy balkáni betelepülők népesítették be őket a 16. század második felében (7. táblázat).

114 Egy 1572. évi összeírás szerint „szerb" lakói voltak Tompának és Ludasnak.

115 Tompa hódoltság kori történetéről lényegében ezen kívül semmit nem tudunk, 1578-ban mindenesetre már újra pusztaként tartották nyilván.

116 Az az adat, mely szerint „...egy 1778. évi kézirati térkép itt egy régi falu helyét és régi temetőt is jelez", középkori településre utal, és nem arra, hogy „hihetőleg kis rác telep is lehetett már e pusztán. " l {1 Ludas (SCG) viszont a maga 28-29 hánés nagyságával jelentős és folyamatosan lakott település maradt.

118 109 „Egy régi térkép Jankovác és puszta Zside között tünteti fel. [...] Ezen Szt.-Kata már 1758 körül említtetik mint jankovácipuszta." IVÁNYI István 1909 I. 122.; A mai Strapar alatti, a török időkben a bácsi náhijébe tartozó Szent Katalin településsel a nagy távolság miatt nem azonosítható. 110 Iványi két, a 15. század első feléből származó okiratot említ, egyikben Baj földrajzi, a másikban személynév. Minden magyarázat nélkül fűzi hozzá, hogy „1598-ban Bajánk rác lakossága Esztergom vidékére költözött." IVÁNYI István 1907 IV. 8. 1 ' ' ENGEL Pál 2002; IVÁNYI István 1907 L 11. 112 IVÁNYI István 19071. 12. 113 A grábóci kolostor letopiszéből. FENYVESI László 1985 205. '

14 Szabadka hódoltság kori történetével jelen írásomban nem foglalkozom. lls UNYI Bernárdin é.n. 58. Forrást sajnos nem közöl. 116 ENGEL Pál 2002. Kelebia ÉK-i részére teszi, holott attól É-ÉNy-ra van. 117 IVÁNYI István 1907 III. 124. 118 IVÁNYI István 1919 I. 93.; ENGEL Pál 2002.