Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Merk Zsuzsa–Rapcsányi László: Megkésett emlékezés

260 MERK ZSUZSA - RAPCSANYI LASZLO ban, s itt is érettségizett.

11 A gyakori iskolaváltás magyarázatát nem találtuk, hiszen Rapp Jakab jó tanuló volt, mikor a szarvasi gimnáziumba került, pusztán természetrajzból és testnevelésből kapott elégségest, az érettségit jó minősítéssel szerezte meg. Humán tárgyakból jobb teljesítményt nyújtott, mint a reáliákból. Az érettségi után a családi emlékezet szerint az orvosi egyetemre iratkozott be Bécsben. A család az iskolai anyakönyvi bejegyzések alapján jómódúnak tekinthető, vállalni tudta a taníttatás költségeit. Rapp Jakab azonban nem Bécsben szerezte meg az orvosi diplomát, hanem Budapesten. Vajon miért Bécsben kezdte tanulmányait? Az anyakönyvi bejegyzések adhatnak magyarázatot. Testvére, Rapp Vilma (Lichtler Viktorné) gyermeke 1891. október 20-án Bécsben született, a házaspár Bécsben élhetett, így az egyetemre járás az ott élő testvér támogatásával - lakást biztosíthattak számára - a legegyszerűbb megoldásnak tűnhetett.

1

" Orvosi diplomáját 1898-ban a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karán szerezte. Tanulmányait 1891-ben kezdte, s ez nem zárja ki azt, hogy 1890 szeptemberében a bécsi orvosi egyetem volt az első állomás felsőfokú tanulmányaiban. Az Egyetemes Orvosdoktorok Aranykönyvébe 1898/21. sorszám alatt került: „Rapp Jakab, 28 éves, ág. ev., Bulkesz, Bács m. 1898. szeptember 17-én dr. Kézmárszky Tivadar ny. r. tanár által egyetemes orvosdoktorrá felavattatott."

13 Ezek szerint - nem számítva esetleges bécsi egyéves tanulmányát - hét esztendő alatt végezte el tanulmányait az orvosi karon. Ez - a fent említett forrás alapján - másokkal is megtörtént. Híres-neves professzorok tanítottak, szigorú tanárok voltak. Ha valakit pótvizsgára utasítottak, több hónapra is eltiltották a hallgatót egyetemi tanulmányaitól. Rapp Jakab 20 hónapot áldozott pótvizsgáira. Orvosi diplomáját megszerezve visszatért abba a megyébe, vagyis В ácsBodrogba, ahol született. Állomáshelyeit tudjuk, azok időrendjét azonban nem. Orvosi hivatását teljesítette a következő településeken, az időrend hiányában, ábécé sorrendben: Cservenka, Homokos, Nagy tószeg, Szond, s ezt követően került Jánoshalmára 1918-ban.

14 Rapcsányi Jakab személyét, későbbi munkásságát jellemzi, hogy orvosi hivatásának, később történeti érdeklődésének következtében publikál, amit szondi, valamint jánoshalmi működése kapcsán ismerünk. Szondi orvosként elsősorban belgyógyászati kérdésekkel kapcsolatos írásai jelentek meg 1916-ban az Orvosok Lapja tudományos közleményeként.

15 A Verbász und Umgebung с. " Békés Megye Képviselőtestülete Megyei Levéltára, Gyula, VIII. 54/93 - 136. Köszönjük a Levéltár s Bíró György segítségét. 12 Óhegyi Géza által szolgáltatott anyakönyvi adatok, valamint visszaemlékezése. TIM Adattár, 3592.2004. 13 SOTE Levéltár L/F. 6.623.; Szigorlati jegyzőkönyvek, 1886-1891. L/C. 23.61. Egyetemes Orvosdoktorok Aranykönyve, 1878-1926. 14 Cservenka ma Crvenka; Homokos ma Mramorák; Nagytószeg ma Hajfeld; Szond ma Sonta, mindegyik település Szerbia-Montenegró területén fekszik. Homokos és Nagytószeg a történelmi Magyarország Torontál vármegyéjében, a többi Bács-Bodrogban. MARKO VIC, Milica, 1966., LELKES György, 1998. 15 Orvosok Lapja, 1912., 1916. 19-30.