Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Merk Zsuzsa–Rapcsányi László: Megkésett emlékezés

MEGKÉSETT EMLÉKEZÉS 261 lapban gót betűs, talán nem túlzás, hogy a hochdeutst-tól igen messze esö németséggel írt cikkének témája - melyet mondjuk tárcaként jellemezhetünk műfaji szempontból - egy kaszárnyából íródott levél, s 1907-ben jelent meg.

16 Tanult hivatása és irodalmi, szépirodalmi vénája egyszerre jelenik meg az eddig ismert írásokban. Érzékeny és jó tollú író már ekkor is. A szondi orvosként írt szakmai munkái - melyek 1916-ban jelentek meg alapján feltételezhetjük, hogy ezt követően került Jánoshalmára 1918-ban. Amint azt későbbi munkájában, a Jánoshalma története címűben maga írja: „Hollaender az állást végleg elnyerte, s mint hatósági orvos 1917-ig működött. Időközben, a második községi orvosi állás szervezése után, 1911-ben Rendek Béla választatott meg erre, és Hollaender lett a vezetőorvos. Mindkét közbecsült orvos halála után a vezető állásra dr. Rapp Jakab (1918), a másodorvosi állásra dr. Kazinczy Gergely (1921) került."

17 A Jánoshalma története című, idézett munkája szerint: „Jánoshalmán 1918. október 31-én de. 11 órakor e sorok írójával történt esettel kapcsolatban kezdődött a forradalom."

18 Ezen érdekes bejegyzés kapcsán tudjuk biztosan, hogy az első világháború végén már Jánoshalmán él. A viharos történelmi környezetben, egy igencsak érzékeny magyarországi területen kell követnünk a jánoshalmi orvost, Baja monográfiájának íróját. Az első világháború végén a hajdani Bács-Bodrog vármegye szerb megszállás alá került. A demarkációs vonal 1918 októberének legvégétől a Tanácsköztársaság kikiáltásáig (1919. március. 21.) hullámzott, ezt követően állandósult. Jánoshalmát megszállják ugyan a szerb csapatok 1918. december 5-én, de 1919. február 22-én kivonulnak a településről. Bács-Bodrog vármegyéből csak Borota, Rém, Kisszállás települések nem kerültek szerb megszállás alá, s ezek központja volt Jánoshalma.

19 Erről az időről - mely szorosan összefügg Rapp Jakab életével is - a következőképp tudósít a Jánoshalmai Újság 1921. április 22-ei száma: „Felszabadulásunk után árván maradtunk, majd valóságos mostoha gyermekei lettünk Pest megyének. [...] De ránk is kisütött végül az Isten napja, Bácsmegye kiutasított megyehivatalnokai nálunk kerestek otthont, és az elfelejtett Jánoshalma - ha keserű helyzet következéseképpen is - ideiglenes megyeszékhely lett." Az idő, melyet az idézett újság röviden átfog, 1919-21. Jánoshalma elvesztette korábbi megyéjét, s a trianoni béke aláírását (parafálását) követően 1920. június 4-től adatott meg a lehetőség, hogy újra visszakerülhessen Bács-Bodrog megyébe. Közel egy éven át Jánoshalma egy valójában még nem létező vármegye központja. A trianoni békét a magyar nemzetgyűlés csak 1921. július 26-án iktatta 16 Verbász und Umgebung, Újberbász, 1907. december 14. TIM Adattár 3592.2004. Az újságban magyar nyelvű, latin betűs cikkek is megjelentek, de érdekes az is, hogy a címet latin betűkkel írták, és a helység neve, melyről a lap nevét kapta magyar helyesírás szerint Verbász-ként szerepel. 17 RAPPJ. dr., 1927. 61. 18 RAPPJ. dr., 1927.41. 19 GERGELY Ferenc - KŐHEGYI Mihály, 1974. 17-18.; KNÉZY Lehel, é.n. [1942]