Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Kürti László: Egyháztörténet és politika: Ladánybene betelepülése
EGYHÁZTÖRTÉNET ES POLITIKA... 239 „A pontosságot nagyon szerető Principálisom, már reggel 6 órakor indított, a Lbenéröl jövő szekéren, hogy a gyónni akarók ne türelmetlenkedjenek (S tényleg nem is türelmetlenkedtek, mert ahogy ¥4 8 órára „kidöcögtünk", a pusztán még híre-hamva se volt annak, hogy már a szentmisére készülődnének). Egy lelket se találtam, a templom céljait is szolgáló iskola előtt, de bent sem, mert az ajtó még zárva volt, s a harangozással megbízott egyén (Tasi Márton) - ki egyúttal a község nagyra becsült „ halottgémje " is - még a pusztaiak ráérő nyugalmával szépítette otthon magát. " 50 Nem volt igazán jó véleménye az egyházvezetőknek a bíróról, Erős Antalról sem, aki „csak arra volt jó, hogy az ő bölcsessége forrásából, a makrapipájából kiszívja a napi adag dohányát." 5I Az egyházalapítás a község teljes önállóságát is jelentette egyben: tehát Lajosmizsétől való teljes függetlenségét, de ugyanakkor a katolicizmus teljes uralmát. Az egyházi élet megerősödésének jele, hogy 1933. tavaszán egy kis sekrestyét is építettek. A függetlenségben természetesen volt szerepe a jászladányi öntudatnak - a lajosmizsei jászberényivel szemben - de volt anyagi oka is. Az 1930-as év elején az egyháztanács tagja tiltakozásukat fejezték ki Mihálovits Ernő követelései miatt. A március 1-jei gyűlésen a tagok Mihálovits esperes 418 pengős követeléséből csak 210-et ismert el, és leszögezték, hogy a lelkész 1929-re megkapta teljes évi járandóságát. 52 Az ügy tovább bonyolódott, mert az esperes nem akart engedni a 418 pengős követeléséből és egy újabb levélben ismertette az 1910-es és 1920-as évek pénzügyeit. Az engedmény, kínkeservesen ugyan, de létrejött. Mindez azonban nem gátolta meg, hogy az ügy a váci püspök elé kerüljön, aki elítélően szólt a „ladánybenei hívek makacskodásáról" 1930. március 31-i levelében: „ Felkérem és megbízom Kanonok Urat, hogy megfelelő előkészítés után hívja egybe újabb megbeszélésre a ladánybenei egyháztanácsot és adja elő nekik, hogy amennyiben a lelkipásztornak illő ellátást biztosítanak, hajlandó vagyok a lajosmizsei plébános mellé még egy káplánt helyezni, aki esetleg mint expositus kinn lakhatik Ladánybenén, így az ő lelki ellátásuk teljes kielégítést nyer. " Az április 15-i egyháztanácsi gyűlésen Mihálovits Ernő bejelentette a püspöki döntést, és így a ladánybenei egyháztanács évi 450 pengőt szavazott meg a második káplán eltartására. A döntés értelmében egy káplán minden második 50 A ladánybenei róm kat. lelkészség története 1937. szeptember 5.-től, 8-9, Ladánybenei Plébánia Irattára. 51 A ladánybenei róm kat. lelkészség története 1937. szeptember 5.-től, 19, Ladánybenei Plébánia Irattára. 52 Jegyzőkönyv, R. Kat. Egyháztanács, 1930. március 1. Ladánybene Irattára, Egyházi ügyek. Váci püspök levele Mihálovits Ernő kanonok, esperes-plébánosnak Lajosmizsére, Ladánybene Irattára, Egyházi ügyek, 1930. március 31.
