Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun kerület betagolódása Magyarország polgári tulajdon- és jogrendszerében

A JASZKUN KERÜLET BETAGOLÓDÁSA... 219 ben itt sem várt tovább az adóhivatal. Mindkét településen zárolták a legfőbb jövedelmet, a királyi haszonvételeket.

4 A beneficiumokat minden jászkun helységben bérbeadták. A hasznosítás újraszabályozása 1861-ben került napirendre. A közgyűlésben elfogadott szabályozás alig tartalmaz változást az 1848 előtti időszakhoz viszonyítva. Továbbra is csak a birtokosok mérhették a borukat a szokásos három hónapig, pálinkát ők sem. Néhány év alatt rájöttek, hogy a régi szokásrend nem tartható. Ahogyan a nagykun kapitány megfogalmazta, végveszély fenyegeti a királyi kishaszonveteleket, mert a nép a jogok követelésében féktelenné, a kötelességek teljesítésében pedig engedetlenné vált. Végül alapos helységenkénti véleményezés után úgy döntöttek, hogy a bor- és pálinkamérés monopóliuma szűnjön meg. Minden lakos megkapta az italmérési jogot. A példát Eger és Nagyvárad adta, hozzájuk hasonlóan az eladott bor, sör, pálinka után meghatározott helyi adót vetettek ki. Például a bor minden kimért iccéje után, a bormérő két krajcárral tartozott a közpénztárba. Ebből a község fizette a fogyasztási adót. A szabályzatot elfogadták azzal a kikötéssel, hogy a három hónapos szabad bormérés a birtokosok részére változatlanul megmaradjon.

47 A borméréshez kapcsolódó igények lavináját az 1859. évi ipartörvény 28. §-a indította el, ami megengedte, hogy az italmérési jogot hatósági engedéllyel a regale tulajdonoson kívül mások is gyakorolják.

48 Közben a többi privilegiális kedvezményeik is sorra megszűntek. 1856-ban, pl. a halasiak megszüntették a lakosok helyi piacaikon és vásáraikon élvezett helypénzmentességét. A közigazgatás államosítását és egységesítését szolgáló törvényhatósági törvény (1870:42. te.) tervezetének vitája nyomán a jászkunok több kérdésben ellenvéleményt nyújtottak az országgyűléshez.

4 Teljességgel visszautasították az adókezelésre vonatkozó paragrafusokat, mert „ha az adókezelésbe a megye semmi befolyással sem lenne, csak nevetség lenne az önkormányzati jog, amelyet egy alárendelt kormánytisztviselő is megakadályozhatna". A háziadónak önálló, az állami adótól független kivetése megszűnt, helyébe az állami adók utáni százalékos pótlékok és államsegélyek léptek. A törvényhatósági pótadót és az államsegélyt, amiből a megyei közigazgatás költségeit fedezték az állami pénzügyi szervek adták át a törvényhatóságnak. Ezáltal a megyei - esetünkben kerületi - költségvetés az állami költségvetéstől és adózástól függővé vált. Sok vitát okozott a virilizmus intézménye, antidemokratikus jellege. A jászkun tiltakozások eredménytelenek maradtak. Ekkorra a Jászkun Kerület anyagi függetlenségének nyoma sem maradt. Saját forrásból nem tudták az önkormányzatot fenntartani. Adókivetési joguk a pótadóra SZML JK Alkapilányi iratok 2288/1870. SZMLJKKgy. 1510/1861. A királyi kisebb haszonvételek alapján bírt városi italmérési jog állami megváltására 1889-ben került sor. SZML JK Alkapitányi iratok 2879/1870.