Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun kerület betagolódása Magyarország polgári tulajdon- és jogrendszerében
220 BANKINE MOLNÁR ERZSÉBET korlátozódott, a haszonvételekből pedig olyan kevés jövedelem keletkezett, hogy az intézmények fenntartását is csak részben fedezte. A közigazgatási költségekre az adók bizonyos százalékát kapták vissza az államtól. Ez az összeg optimális esetben 70 452 Ft lehetett. Az új törvényhatósági törvénynek megfelelő átszervezés után az adott pénzügyi kereten túllépni csak pótadóval tudtak. Alig zajlott le a törvényhatóság átalakulása, az 1871:18. te. nyomán megkezdődött a községi önkormányzatok átalakítása. Az adott község adófizető lakosságának adóösszeg szerinti többsége dönthette el vállalják-e a rendezett tanácsú város igazgatási költségeit, vagy községgé alakulnak. A helyi döntést a kerületi közgyűlés véleményezte és pártoló vagy elutasító javaslatával terjesztette a belügyminiszterhez végső jóváhagyásra. A döntések nyomán évszázados jogokat veszítettek el, a kerület településeinek jogi egyenlősége, ami korábban az igazgatásukban érvényesült, az átalakulással véget ért. A viták során mindenütt felmerült mi lesz velük, ha, amint sejthető volt, a beneficiumokat elveszítik, honnan fizetik a költségeket. Közföldek, községi vagyon hiányában csak az egyének adójára számíthattak, s ezt sok településen nem vállalták. Külön hangsúlyt kapott a puszták igazgatása. A lezajlott vagy folyamatban lévő pusztafelosztások és tagosítások következtében a néptelen területek állandóan ott lakókkal népesültek be. Kerekegyházán belügyminiszteri engedéllyel saját képviselőtestületet választottak. Lajosmizse önállósodása ekkor még csak törekvés maradt, mert nem tudott az anyaközséggel Jászberénnyel megegyezni a közigazgatási költségek elosztásának arányáról. Ugyanilyen viták akadályozták Bene (Ladánybene) önállósodását. Sikeres volt Szánk elszakadása Kunszentmiklóstól. Szánk 1873. december 10-én községgé alakult. 50 A Jászkun Kerület törvényhatósági közgyűlése javasolta, hogy Móricgát, Szentlászló, valamint a szabadszállási, fülöpszállási és a majsai Jakabszállás-pusztákból közös jegyző alkalmazásával alakuljon kisközség. Ők azonban az önállóságot választották, s ez még hosszú évekre elhalasztotta az anyatelepüléstől való elszakadásukat. Elsőnek Szentlászlónak sikerült Szánk önállósodását követni 1874-ben. KaraJenő községgé alakulása ekkor földrajzi helyzete miatt nem valósulhatott meg. Jenő puszta ugyanis Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. A kerületi közgyűlés kérvényezte az átkebelezést, de a döntést a kerület megszüntetése után hozták meg. A Jászkun Kerület közigazgatási átszervezése 1874-ben befejeződött. A kerület három járásra osztva megtartotta önálló törvényhatóságát, amit kilenc BKML Kf. lt. Kiskun Kapitányság iratai 1799/1874.
