Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában
ESZAK-BACSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN 21 változást jelentett Észak-Bácska településrendszerében, hiszen pl. a bajai náhijébe tartozó települések kétharmadának lakossága eltávozott falujából. 75 Az Esztergom vidékén való letelepedésnek ellentmond azonban az a vélemény, mely szerint Pálffy jelentésében és a kötéslevelekben szó sincs átköltözésről, ráadásul a rácok csak akkor vállalták a teljes adózást, ha onnan, ahol abban az időben éppen voltak, hazamehetnek észak-bácskai falvaikba. Azaz egyáltalán nem az elköltözés, hanem épp ellenkezőleg, a hazatelepülés lehetősége volt olyan fontos számukra, hogy még adókötelezettséget is vállaltak magukra. Ebből viszont egyenesen következik, hogy 1598 körül valahol máshol kellett lakniuk. Ez az ideiglenes lakhely nem lehetett Esztergom környékén - hiszen akkor Pálffynak nem kellett volna „magához csalogatnia őket", - hanem valahol a hódoltság területén. Ezen értelmezés szerint a rácok csak korábbi észak-bácskai lakóhelyeiket hagyták volna el, 76 „...amit a tatárok állandó ott-tartózkodása ugyancsak indokolt, de a hódoltságban maradtak, amelynek felsőbb részein - a magyar falvak pusztulása következtében - bőven találtak maguknak helyet. " 77 Jelen ismereteim szerint inkább ezt az elképzelést támogatom. A „fölül megnevezett falvak" megfogalmazás kétségkívül a szerződések kezdő soraiban felsorolt településeket jelzi. Az viszont már kérdés, hogy honnan akartak a rácok ezekbe az észak-bácskai falukba visszatelepülni, azaz valóban volt-e „ideiglenes" lakhelyük az okiratok kelte körüli években. Egyszerű lenne idegenben tartózkodásukat úgy értelmezni, hogy ezidőtájt természetszerűen nem otthon, hanem - éppen Pálffy kérésére - Ersekújvárott voltak, hiszen a szerződéseket ott írták alá. Ha viszont csak ezért tartózkodtak volna lakóhelyüktől távol, nem lett volna értelme e rövid időre is egy forintot, és többeknek még ezen felül ötven pénzt is adózni, s fogadni, hogy ezt „esztendőnkint ő fölségének" megadják addig, amíg hazatérhetnek. Ebből ugyanis az következik, hogy nem rövid, hanem lényegében előre be nem látható időre, sőt, több évre hagyták el észak-bácskai otthonaikat. A szerződésben azonban szó sincs arról, hogy ez a távollét végleges lenne, hiszen a tervezett majdani hazatérés után „ő felségének minden törvény szerint való adóra és szolgálatra" kötelezték el magukat. Semmi nem utal tehát arra, hogy ÉszakBácska rácai Esztergom vidékére akartak volna költözni (ami nem jelenti azt, hogy 1598 előtt részben vagy egészen nem települtek volna észak-magyarországi vagy a hódoltság északi részén levő, ideiglenesnek gondolt lakóhelyekre). 75 VASS Előd 1989 181.; Az Esztergom vidékére való átköltözést tényként kezeli IVÁNYI István 1907 és 1909 is. 76 Szakály Ferenc véleménye szerint Takáts Sándort „...nyilván a 'az fölülről' szó vezette tévútra, amelyet, mint fejtegetéseiből sejthető, Felső-Magyarországnak, nevezetesen az ekkor már felszabadult Esztergom-környéknek értelmezett. Véleményünk szerint azonban ez mindössze fogalmazási pontatlanság, s helyes értelmezése: az fölül [=a levél intitulatiójában] megnevezett falukra''." SZAKÁLY Ferenc 1981 21. jegyzet. 77 SZAKÁLY Ferenc 1981 148. 21. j.; Az a tény, hogy az oszmán birodalom a vazallus krimi tatárokat „...felhasználta, sőt esztendőkön át itt teleltette, megpecsételte a [...] terület sorsát. A táj népessége északra, a Királyi Magyarország területére illetve a megmaradt mezővárosokba futott. A településhálózat csak az 1620-as évektől kezdett regenerálódni... " KOCSIS Gyula 2001 48.
