Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun kerület betagolódása Magyarország polgári tulajdon- és jogrendszerében
218 BANKINE MOLNÁR ERZSÉBET törvényszékek, mint társasbíróságok a korábbi törvényhatósági társasbíróságok helyébe léptek. A kerületben átvették mindazokat az ügyeket, amelyek korábban a Jászkun Kerület Törvényszéke elé tartoztak. Ezek a törvényszékek kapták meg a telekkönyvi hatóság jogkörét, de a feladatot a törvényszék mellett létesített telekhivatal végezte. Az ismertetett hatalmas tömegű birtokváltozás különösen fontossá tette, hogy a kerületen belül legyenek olyan bíróságok, amelyek a telekkönyvi hatósági feladatokat ellátják. 1872-ben igazságügy-miniszteri rendelettel országosan 31 bíróság kapott telekkönyvi hatósági jogot. Az igazságügy-miniszter külön engedélyezte a Félegyházi Kir. Járásbíróságnak, a Kunszentmiklósi Kir. Járásbíróságnak és a Kisújszállási Kir. Járásbíróságnak, hogy saját járásában a telekkönyvi hatóságot gyakorolja. Az új bíróságok 1872. január l-jén kezdték meg működésüket, ugyanekkor megszűnt a Jászkun Kerület Törvényszéke. A legfőbb bírói jogkört a Magyar Királyi Kúria gyakorolta. A községi közigazgatás és jogszolgáltatás annak ellenére, hogy az autonómia egyre szűkült, szerteágazóbb és költségesebb lett. A sommás bíróságok, a községi törvényszékek, a telekkönyvi tanácsok, az árvaszékek, a mezei rendőrségek fenntartását a községeknek kellett fedezni. A közbirtokossági magánjövedelemmé vált gazdálkodási pénztárak mindezt csak ideig-óráig vállalták át. Egyre több településen vetettek ki pótadót. A közmunka kötelezettség megszűnt, de a feladat egy része, például a községi fuvarok megmaradtak. Fizetni kellett volna, de miből? Jászjákóhalmán ezt úgy oldották meg, hogy a földadó minden forintja után kivetettek 12 krajcár községi fuvarváltságot. 43 A kerületi közgyűlés a pótadókivetést mint önkormányzati jogot jóváhagyta. Az adótartozás szinte minden településen halmozódott. Halason mivel a tagosítás után a városi közpénztár elveszítette azokat a lehetőségeket, hogy a rendkívüli kiadásokra a közlegelőkből bérbe adjon pár ezer holdat, egyre halmozódott az adósság. 1867-ben a közpénztárt három hitelező is lefoglalta. A következő évben kivetettek 19,5% pótadót, de végül nem szedték be. 1869-ben viszont a régi beidegződések szerint differenciált pótadót vetettek ki. A birtoktalanokra 38%, a redemptusokra 19,5% pótadót, a megkülönböztetést azzal magyarázták, hogy a redemptusok átengedtek bizonyos földet a köznek hasznosításra. A kerületi közgyűlés nem hagyta jóvá a rendiség halasi felélesztését. A halogatás eredménye az lett, hogy 1872-re teljesen kiürült a közpénztár, mert a 34 754 forintos tartozás fejében teljesen lefoglalta az adóhivatal. 1870-ben Félegyháza is 23 512 Ft 87 krajcárral és a kamataival tartozott. A kir. adóhivatal elrendelte a város jövedelmeinek lefoglalását. 45 Kunszentmiklós és Fényszaru is több évi állami adóval volt elmaradva. Kölcsönt vettek fel a törlesztésre, de a pénzt másra fordították. 1870BKML Kf. lt. Kiskun Kapitányság iratai 700/1869. NAGY SZEDER István 1993. BKML Kf. lt. Kiskun Kapitányság iratai 1479/1870.
