Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun kerület betagolódása Magyarország polgári tulajdon- és jogrendszerében

A JÁSZKUN KERÜLET BETAGOLÓDÁSA... 213 földeladás három darabban történt, vagyis három kalkatúrában. „Mi nem hold földet adtunk hanem redemptiot - mi pedig a telekkönyvi patens szerint non est." írják.

28 Ugyanekkor azt is elfogadják, hogy egy közbirtokossági megbízott külön vezesse, mennyivel csökkent a földet eladó redempciója. Vagyis változatlanul csak a szántót adhatta, vehette, mint polgári tulajdont. A kaszálót is eladhatta és az egyéb osztályban levő földjét is, de az ezek után eső haszonvételekkel és járulékokkal redempcióját csökkentették. A redempció pillanatától életrekelt tulajdonjog egészen addig élt, amíg az utolsó közös birtokossági földet fel nem osztották. Addig vezették a kettős redempcionális és a polgári telekkönyvet is. A polgári földtulajdont megillető korlátlan rendelkezési szabadságot örömmel fogadták, de a gyakorlatban még sokszor nem tudtak elszakadni az évszázados beidegződésektől. Jászberényben éppen 1861-ben a rövid idejű alkotmányos igazgatás ideje alatt tiltotta meg a képviselőtestület, hogy a tulajdonos birtokát legelőilletményével együtt idegennek bérbeadja. A sértett a kerületi közgyűléshez fordult, ahol 1861. július 15-én - mivel ilyen eset már többször előfordult - határozatot fogadtak el, hogy „a községek ilynemű tulajdoni jogot korlátozó határozatai érvénytelenek és semmisek."

29 A Kiskunságban a Jászsághoz és Nagykunsághoz hasonlóan zajlott a tagosítással egybekötött egyéni földtulajdon kimutatása és telekkönyvezese. Minthogy a tanyás gazdálkodás előrehaladott volt, a hangsúly a legelőfelosztásra helyeződött. A legelőfelosztás sorozatos társadalmi konfliktusokat, évtizedekig elhúzódó pereket váltott ki. Dorozsmán 1853-ban határoztak a közlegelők felosztásáról, de csak a század végén 1898-99-ben fejezték be.

30 Dorozsmán a többi jászkun településtől eltérően nemcsak a meglévő tőkeföldet tekintették részesedési alapnak, hanem a háztulajdont is. Azok, akiknek csak házuk volt, a belső legelőből kaptak 500 D-ölt. A tanyaföldek tagosítása ugyanebben az időben zajlott. 1864-ben a közlegelő homokos részéből mintegy 400 kh-at szőlőtelepítésre kiárusítottak, ahol a telepítők hegy gazdaságot alkottak.

31 A Jászkun Kerületben utolsónak végrehajtott dorozsmai közlegelő felosztás után, mintegy 400-450 család, 2075 személy települt ki tanyai lakosnak a saját földjére. Ugyanekkor sokan rossz, homokos részesedésüket eladták a kirajzó szegedieknek. Dorozsmán is sor került birtokszerzésre, 1863-ban a közbirtokosság 5000 kh-at megvásárolt gr. Zichy Félix uradalmából.

32 Halason 1853-ban a birtokosok képviseletében száz birtokos szavazott a legelőfelosztás mellett, majd 1858-ban a legelőfelosztást összekapcsolták a tagosítással.

33 A végrehajtás 1863-ig elhúzódott. A birtokosság tulajdonában ekkor még 28 SZML JK 1908. értk./1864. 29 BKML Kf. It. L. 31. Fasc. 3. Cs. 7. Sz.126/1861. 30 SZTRIHA Kálmán 1937. 232-235. CSML Dorozsma tan. jkv. 1853. 55.,67. 31 KÖVÉR Lajos - TÓTH Sándor László 1995. 408-410. 32 KISS József 1968. 140. 33 BKML Kh. lt. Halas község határának felmérését tárgyazó iratok 1853-1864.