Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun kerület betagolódása Magyarország polgári tulajdon- és jogrendszerében
A JASZKUN KERÜLET BETAGOLÓDÁSA... 211 birtokosok redempciós birtokrészük arányában fizettek a vételbe. Túrkeve a határába beékelődött és folyamatosan bérelt Turpasztóból vásárolt 2030 kisholdat 1871-ben, majd egy év múlva megvásárolta a puszta többi 4700 holdas részét. A teljesen megszerzett puszta szántásra alkalmas részét osztották fel birtokaránylag a vásárló birtokosok között. Madarasnak szintén sikerült pusztát vásárolnia. 1871ben a heves megyei Gacsapusztát vették meg. Kunszentmárton és Kunhegyes nem tudta gyarapítani határát, csupán a felosztott Pákából rájuk jutó rész jelentett területnövekedést. Pontosabban bevételt, hiszen a pákai legelőt bérbeadták idegen bérlőknek. A tagosítással egybekötött végleges egyéni földtulajdonok kimérése 1848 előtt elkezdődött, majd az új telekkönyvezés bevezetésével folytatódott. Kisújszálláson 1847-ben kezdték, majd a forradalom és szabadságharc miatt megszakadt tagosítást 1850-től folytatták, és 1852-ben fejezték be. A tagosztály a távoli Csorbapusztára is kiterjedt, amit a művelési nehézségek miatt a kisbirtokúak eladtak, a nagyobbak pedig olcsón felvásárolták. 22 Ekkor nem osztották fel a teljes határt, meghagytak osztatlan közös tulajdonba 16 000 kh-at. Az osztatlan közföldből 1865-ben a közbirtokosság bérbeadott 5000 kh-at a városi közköltségek fedezetére. A bérlethez ugyanúgy redempciós jogon juthatott a bérlő, mint 1848 előtt. A megállapított kvóta minden váltott egy forintos föld után 240 D-öl volt, amiért a bérlő 40 krajcárt fizetett. A bérelt földet ki-ki úgy használta, ahogy akarta. A többit közlegelőnek hagyták. Kunhegyesen 1839-ben hajtottak végre tagosítást, amikor a határ egy részén tanyai osztályt, a másikon kaszálót, a harmadikon pedig kisebb osztályokat adtak. Akkor a legelőhöz nem nyúltak. A határ felosztására egészen 1865-ig nem támadt újabb igény, akkor a birtokosok közül 15 901 Ft 24 krajcár váltási összegűek 9611 Ft 15 krajcár váltási összegű birtokossal szemben új tagosítást kértek. A megalkotott helyi szabályzat alapján a tanyás osztályt, a városi belterületet s az utakat kihagyva az egész határt újraosztották és telekkönyvezték. 23 Madarason 1858-ban kezdték el a tagosztályt, ekkor valójában a közlegelőt osztották volna ki, de 1861-ben konfliktus támadt a kisebb és nagyobb birtokosok között és az osztást felfüggesztették. 1864-ben ismét megszavaztatták a birtokosokat, de az osztás ellen szavazóknak dupla váltsági összegük volt. így a legelőosztást elhalasztották. 24 A legnagyobb határú nagykun város, Karcag földbirtokrendezését 1852-ben kezdték meg a tőkeföld végleges kiosztásával, két év múlva sor került a réti földre is, amit addig közföldként használtak. A harmadik birtokparcellázásra 1865-ben ZSOLDOS István 1990. SZMLJK 1908. érk./l 864. SZML JK 468;1126;1656/1864.
