Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén
PUSZTATEMPLOMOK KISKUNFELEGYHAZA KORNYÉKEN 119 kérdőjel alakú fülbevalók - korai, 13. századi használatát. Egyes elképzelések szerint bizánci (ekkor Francia-Latin Császárság) kapcsolatokkal magyarázható e motívumok megjelenése a kun leletanyagban. Ezek mellett biztosan kun leletként tarthatjuk számon a gömbös díszítésű fülbevalókat. Feltehetőleg kun vonásként értelmezhető Sárkányölő Szent György alakjának gyakori ábrázolása is. Selmeczi László szerint a kun szállástemetőknek alapvetően két típusát ismerjük az eddigi ásatások alapján. - A kunok egy, az Árpád-korban már fennállott, ám a tatárjárás során elpusztult templom köré kezdenek el temetkezni. Ilyenek találhatóak Baracs, Bene, Borbásszálllás, Csengéié, Szeged-Öttömös stb. templomainál. - A szállástemetőt egy halmon nyitják meg és majd csak a későbbiek során, a kereszténység térhódításával építik fel templomaikat. Ilyen található például Túrkeve-Móricon, Kolbászszálláson, Karcag-Asszonyszálláson, Mizsén. 25 Az általunk vizsgált terület érdekessége, hogy viszonylag kis területen jelentős számú kun, vagy kun elemekkel rendelkező helységről van tudomásunk. Részben kun lakossággal számolhatunk Félegyházán és Pétermonostorán. A 15. századtól, vagy a 15. században biztosan létező kun települések: Pákaszállás, Ferencszállás, Kisszállás, Zomokszállás, Jakabszállás, Bugacháza. Ezen települések és templomaik esetében ásatások teljes hiányában csak a templomnak és környékének terepszemléjére, és az írásos forrásokra támaszkodhatunk. A TEMPLOMOS LELŐHELYEK 1. lelőhely neve: Kiskunfélegyháza - Bense-tanya Fekvése: A domb, melyen az egykori templom állt magasságponttal jelzett, Kiskunfélegyházától északra mintegy 8 km-re, az Aranyhegyi Csárdától délre 400 m-re, az E75-ös úttól nyugatra lkm-re fekszik. A domb egy régi északnyugatdélkelet irányú vízmeder keleti oldalán helyezkedik el. Település neve: Bura(egyház) ? Források: 1580 és 1590, Páka falu közelében ráják nélküli pusztaként említett Buraegyház puszta. Kutatások: 1977. április 26-án Biczó Piroska és Fazekas István, bejelentés nyomán kimentek a domb felszántása során előbukkant lelőhelyre. A helyszíni szemle során megállapították, hogy Árpád-kori templom és temető, valamint település maradványai kerültek napvilágra. A szántás során embercsontok és falmaradványok kerültek elő. A falszakaszt gyerekek megbolygatták. Terepbejárással sikerült lokalizálni a települést is, mely a dombtól észak-északkeletre terül el. A kerámiaanyag alapján - duzzadt bográcsperemek, vörös festett bográcstöredékek, SELMECZI László 1986. 207. KÁLDY-NAGY Gyula 1985. 164.
