Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén

PUSZTATEMPLOMOK KISKUNFELEGYHAZA KORNYÉKEN 115 A fent vázolt kutatástörténetből kitűnik, hogy a Kiskunfélegyháza környékén található középkori települések és templomaik vizsgálatánál a legtöbb esetben különös jelentőséggel bírt a templomok helyszmen történt beazonosítása és a pusztatemplomok környékének terepbejárása. Történeti áttekintés A magyarság a kereszténységgel már jóval annak államvallássá tétele előtt kapcsolatba került. Kárpát-medencei történetünk korai szakaszában - az egymással már ekkor is évszázadok óta ellentétben álló keleti és nyugati irányzat közül - a bizánci ortodoxia gyakorolt nagyobb hatást. A keleti kereszténység elsődlegessége a 970-es évektől a fejedelmi hatalom nyugati orientációjú politikájával változott meg. A bizánci hatások azonban nem szűntek meg, csak idővel háttérbe szorultak. Egészen a 13. századig nyomon követhetjük a keleti kereszténység kulturális elemeinek folyamatos jelenlétét.

4 A Kiskunfélegyháza-kántordombi temetőben találkozhatunk a bizánci elemek egyikével, ahol egy bizánci kereszt került elő.

5 Szent István királyunk állam- és egyházszervezői munkássága a vármegyei és egyházmegyei szervezet alapjait rakta le. Ali. század folyamán minden bizonnyal István szervezése folytán létrejött a Váci püspökség a szomszédos egyházmegyék területének kárára. Györffy szerint a legkorábbi időben a terület a Kalocsai egyházmegyéhez tartozott, ám hamarosan a terjeszkedő Váci püspökség fennhatósága alá került.

6 A Váci püspökség keretén belül a mai Kiskunfélegyháza és környéke a később létrejövő Csongrádi Főesperességhez tartozott. A püspökségek és a vármegyék határai Szent István korában még fedték egymást.

7 A vizsgált területet a vármegyei szervezetben már az 1030-as évektől létező, a Tisza mindkét partján elterülő Csongrád megyéhez sorolták. Annak északnyugati szélén helyezkedett el, Fejér megyével határosán. A vármegye határa ebben az irányban nem módosult hosszú időn keresztül. Középkori okleveleink általában Csongrád vármegyéhez tartozónak tekintették a területet. Pest megye dél felé való terjeszkedésével a 14-15. században Félegyházát és a tőle északra fekvő részeket Pest megye déli határaként is jelölték.

8 A 14. században egy oklevél pedig a Pétermonostorától nyugatra elterülő részt Fejér megyébe helyezte. Szent István jól ismert törvénye - mely arról rendelkezik, hogy minden tíz falu építsen egy templomot - következtében megindul az első templomépítési hullám. Ali. század közepének polgárháborús időszaka után Szent László uralkodásához köthetjük az újabb intenzív egyházszervezést. Törvényei közül egyik 4 MAKK Ferenc 1994. 109-111. 5 H.M.A. 1996. 330. fi GYÖRFFY György 1983. 184. 7 KRISTÓ Gyula 1988. 442. 8 CSÁNKI Dezső 1890.1.