Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén

116 ROSTA SZABOLCS legmaradandóbb az 1092-es szabolcsi zsinat azon rendelete, miszerint a közösség csak a templom körüli megszentelt területre, a cinterembe temetkezhetett. Soros köznépi temetőink végleges felhagyását ezzel a törvénnyel magyarázhatjuk. 11. századi templomra Kiskunfélegyháza környékén eddig még nincs adatunk, csak gyanakodhatunk ilyen korai templom meglétére, például a kántordombi soros köznépi temető közelében talált Kiskunfélegyháza-Alpári út Árpád-kori templomának esetében. A 12. századra a királyi egyházalapítások mellett általánossá válik a magánföldesurak által alapított monostori rendszer is.

9 A mai Bugacmonostor területére helyezett Pétermonostor tartozik ide, mely a Becse-Gergely nemzetség alapítása. Pálmonostor kapcsán csak nevéből következtethetünk az egykori monostor meglétére. A tatárjárás következményei végzetesek voltak, kiváltképp ezen a síkvidéki területen. A pusztítás mértékéről megoszlanak a vélemények, mindenesetre Árpádkori településeink életében súlyos törést jelentett. A 13-14. századi pápai tizedjegyzékek igen fontos adatokkal szolgálnak erre az időszakra vonatkozóan az ország legtöbb vidékén. Azonban a Váci egyházmegyében, különösen ezen a területen nem nyújt túl sok segítséget. Az 1281-1286os tizedszedő értelmetlennek találta a gyűjtés megkísérlését a szegénység és a kun zavarok miatt.

10 Az 1332-1337-es tizedjegyzékekben csak a mai Pálmonostora szerepel Sancto Petro-ként, bár azt hibásan a Tisza Csanád felőli oldalára helyezve.

11 A kunok 13. századi megjelenésével megváltoznak az addigi viszonyok. Szállásterületük nagyrészt lefedi a mai Kiskunság területét, de nem egy tömbben helyezkedtek el, területüket megszakították kisebb-nagyobb magánföldesúri és egyházi birtoktestek. Az 1330-as évektől megjelennek a kunok autonóm közigazgatási egységei, a kun székek. Azonban ezek közé a kun székek közé beékelődve megmaradnak a vármegyei szervezetben azok a birtokok, melyekre nem települhettek, vagy melyek idővel kikerültek a kunok fennhatósága alól.

12 Egy 1424-es forrás szerint Félegyháza területe nem tartozott a kun székek területéhez, ekkor királynői birtokként Borbála királynőnek adományozza Zsigmond király.

13 A kun szállások végső megszilárdulása a 15. század folyamán megtörtént, Félegyházát körbeveszik a kun szállások. 9

FÜGEDIErikl991.38. 10 FÉLEGYHÁZY József 1943. 147. " IPOLYI Arnold 1887. 147. 12 TÁLASI István 1977. 16. 13 GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 580.