Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Wicker Erika: Adatok a hódoltság kori délszlávok temetkezési szokásaihoz

44 WICKER ERIKA fedtek le. A sírgödörből kikerült földet erre a takaróra halmozva készült el a sírhant. Az ily módon lezárt sírgödörben és a padkakoporsóban ekkor még nem volt föld. A sírhalom talaja azonban a takarón és a tartószerkezeten keresztül lassan a gödörbe szivárgott. Rövidesen megroppant a tartószerkezet is, és darabjai a gödörbe, természetszerűen a padkakoporsót ekkor már bizonyos vastagságban elborító földrétegre estek. Ekkor szakadt be a hant is, immár teljesen lezárva a sírt. (XII. tábla. 2a-c) E temetési mód is az iszlám hatásával magyarázható. Belső-Ázsiában az 1800-as években a muzulmánok a holttestet „...megmosták, azután letakarták, s az alig egy méter mély sírba leeresztették. [...] Most a tevelétrát a nyitott sír fölé tették s a nyílást nemeztakaróval befödték, melynek széleit földdarabokkal megnehezítették; erre a szőnyegre ráhantolták a sírdombot, mely ezt a terhet természetesen nem fogja soká elbírni. "

84 Kazakisztánban, napjainkban is előfordul a sírok hasonló fedése: „...mélysége nem volt több 70-80 cm-nél. Négyszögletű gödör volt, padkának vagy padmalynak nyomát sem lehetett látni. (Ilyen mélységben nem is lehet padmalyt építeni.) A sír fedésére kb. 20 cm távolságra léceket helyeztek el, valószínűleg erre borították a nádszövetet vagy nemezdarabot, úgy hányták rá a földet... " Isztambul környékén a mai napig szokásos az üreges sír: „A temetőben sok a behorpadt sír, a jobbra, balra dőlő sírkövek. Az iszlám hite szerint a halál után csakhamar megjelenik az ítélő angyal, akinek kérdéseire ülve kell a halottnak felelnie. Ezért vékony deszkával körülvett üreget hagynak a feje fölött. A vékony deszkafal a földtömeg súlya alatt aztán beroskad és a sírkő félrebillen. " Ezek az adatok csak látszólag azonosak a dombóvári és katymári temetőkben megfigyelt, fentebb már idézett karószerkezetes padkafedésekkel. Míg az ázsiai példák a sír betemetésére, utóbbiak a padkák fedésére vonatkoznak. Ilyenformán a bácsalmási sírkonstrukciók összetettek: egyaránt jelzik a padkák - ugyan nem karószerkezetes, hanem - deszkalapos és a sír karószerkezetes fedését is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ez a fajta sírbetemetés csak a bácsalmási rácokat jellemezte volna. De felhívja a figyelmet arra, hogy a sírok feltárása során már a sírfolt jelentkezésétől várhatók olyan jelenségek, melyek megfigyelése nélkülözhetetlen a hódoltság kori délszláv lakosság temetkezési szokásainak pontosabb meghatározásához.

87 HEDIN, Sven é. n. II. kötet 212. BARTH A Júlia 1998.74. BEDER Tibor 2001. 82. Egy másik megfigyelés szerint „... a sírásó [...] két-három lábnyira ásott sírba ülteti a halottat". JACSOVICS István 1864. 118. Kérdés, hogy itt tényleg eleve ülő helyzetről van-e szó - amire máshonnan nincs adatunk - , vagy az előbbi hagyomány félreértelmezéséről. Iránban viszont a nők holttestét „...egy-egy bottal a hóna alatt - behelyezik a koporsóba. A botok a halott asszonynak kellenek, hogy fel tudjon támaszkodni, amikor a kékszemű angyalok eljönnek hozzá, hogy kikérdezzék igazhitűsége felől. Ha a válaszok az angyalok kedvére valók, a koporsó szobányivá növekszik; ha az angyalok elégedetlenek lesznek, az asszonyra rázárul utolsó nyughelyének fedele. " SYKES C. Ella 1910 37. Mivel a felső sírkonstrukció beroskadásának nyomaira csak az ásatás későbbi időszakában figyeltünk fel,