Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Wicker Erika: Adatok a hódoltság kori délszlávok temetkezési szokásaihoz

ADATOK A HÓDOLTSÁG KORI DÉLSZLÁVOK... 45 SÍRJELEK „A legegyszerűbb sírjel a puszta sírdomb" a mai kazakisztáni muzulmánoknál, akik a sírokat nem ápolják, s nem is díszítik, legfeljebb „...a rokonság aprajanagyja hozzádob egy-egy marék földet. " A sír jelölésének többféle módja van. A köves vidékes moszlim területeken a sírok jelölésére természetszerűen köveket használnak. „Fejfa helyett kőhalom, esetleg kőlap - mindössze ennyi jelzi a sírf az egyik kabuli temetőben, ahol a sír betemetése után „...a tanulók serege szétszéledt a hegyoldalon, köveket keresve [...] a köveket a sírdomb földjére helyezték. "

89 Hasonlóan sivár képet rajzol a mai afgán temetőkről a következő idézet: „Jeltelen, felfelé meredező kődarabok sorakoznak... "

90 Ugyancsak Afganisztánban, egy dzselalkil nomád kislány Herat környéki temetésekor, miután az oldalpadmalyt lezárták, „...a férfiak [...] betemetik a gödröt [...] majd két végére, muszlim sírokra jellemző módon, egy-egy függőlegesen elhelyezett, lapos követ állítanak. " Egy XVII. század végi útleírás szerint Szerbiában „...a törökök rendesen az országutak mellé temetik halottaikat, a sírok nem valami pompásak, sőt néha csak a fejnél és a lábnál áll egy-egy kő. " Törökország egyes vidékein a múlt században a „férfi sírjára lándzsáját, az asszonyéra sátoroszlopot, a gyermekére pedig bölcsőjét" állították fel. A mai anatóliai törökök a törzsi szokásoktól függően állítanak sírjelet. Mivel e területeken gyakori az oldalfülkés temetkezés, e kőkörök átmérője viszonylag nagy: „...a sírjelet az elhunyt fejéhez állítják, míg a halom jóval távolabb található. A kazak temetőkben egy-egy sírhely kétszer akkora területet foglal el, mint az európai temetőkben. "

94 A kővel körülrakott, hosszúkás, kerek cserkesz sírhalmokon „ ...fejtől egy szélesebb lapos fenyő fejfa, a lábnál szintén egy keskenyebb. A fej fákon különböző családi jelek láthatók. " A sírba szúrt deszkára, faágra gyakran zászlót szimbolizáló tárgyat, általában szalagokat kötnek: „... elföldeltük a holttestet s fejfa helyett deszkát tettünk föléje, melyre mohamedán mód szerint 'tugh' gyanánt ÁLDAT egyik vadászzsákmányát, bizonyos elszíneződéseket esetleges állatjárásnak gondolva nem jeleztük azokat a metszetek rajzain. Néhány esetben azonban jeleztünk a rajzon feltűnő talajeltéréseket, melyek jelenlegi véleményünk szerint ugyancsak a sírok végleges betemetődésével, a felszíni faágak, vékonyabb fatörzsek, esetleg gerendák, lécek, nádkötegek, stb. és az azokat borító textil ill. sírhalom beroskadásával magyarázhatók: 318., 326., 368., 407., 410. és 412. sírok. BARTHA Júlia 1998. 63. KLASS, Rosanna 1969. 213-215. HALÁSZ György 1980. 100. BOURGEOIS, Jean és Danielle 1981. 154-155. BROWN, Eduard 1699-1670. 383. VÁMBÉRY Ármin 1885. 303. BARTHA Júlia 1998. 57-58. SZÁDECZKY-KARDOSS Lajos 1895. 52.