Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Bihar Mária–Lendvai Kepe Zoltán: A miskei Homo Ludens. Czár János életútja és játékrepertoárja

CUMANIA 19., KECSKEMET, 2003 315 BIHAR MÁRIA - LENDVAI KEPE ZOLTÁN A MISKEI HOMO LUDENS Czár János életútja és játékrepertoárja Ha valaki majdan arra vállalkozik, hogy megírja a magyarországi játszóházmozgalom, vagyis a népi játékhagyomány újraélesztésének, újraéledésének történetét,

1 annyi bizonyos, hogy Czár János nevét nem kerülheti meg. A Bács-Kiskun megyei Miskén élő játékkészítő, játékmester, fafaragó, költő, mesélő, a Népművészet Mestere valódi „paraszt-polihisztor". Szabó Dezső egy ironikus megjegyzése szerint a halott zseni sírján dudva és barátok nőnek. Miért ne lehetne ennek elébe menni és az alkotók érdemeit még életükben méltatni? Különösen azért, mert életükről, alkotásaikról maguk vallhatnak a leghitelesebben.

2 Az alkotó egyéniségek megszólaltatása nem volt mindig magától értetődő a néprajzkutatásban. A néprajztudomány történetének kezdeti szakaszában a népi alkotások nagy részét „differenciálatlan közösségi produktumnak" tekintették. Az egyéniségkutatás a folklorisztikának az az irányzata, mely a folklór alkotásaiban nem valamely személytelen alkotóerő megnyilvánulását látja, hanem a nép körében élő alkotó személyiségek tudatos tevékenységét kutatja és azt alkotás-lélektanilag, esztétikailag, ritkábban társadalomtörténetileg is vizsgálja. A magyar néprajztudományban Kálmány Lajos és mások kezdeményezései után az 1930-as években Ortutay Gyula fogalmazta meg az egyéniségkutatás elveit. A nemzetközi kutatás néhány kivételtől eltekintve nagy elismeréssel övezte az irányzatot, amely „magyar" illetve „budapesti iskola" néven nyert polgárjogot a nemzetközi folklórelméletben.

3 A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely népi játékgyűjteményének tárgyai nagyobb részben rekonstrukciók. Ez a népi játékok azon tulajdonságából fakad, hogy azokat elsősorban kevésbé tartós, a természet adta egyszerű anyagokból készítették s addig játszottak velük, amíg teljesen szét nem estek, el nem vástak. A természetes anyagból készült, egyszerű népi játékok újrafelfedezésében és elterjedésében kulcsfontosságú szerepet töltöttek be az olyan játékos kedvű idős emberek, akik életük nehézségei, hányattatásai ellenére is lélekben gyermekek tudtak 1 A játszóház mozgalom elindulása szoros kapcsolatban állt a Fiatal Népművészeti Stúdiója köré szerveződő, a népi kultúra elemeit újrafelfedező Nomád nemzedék elnevezésű fiatal művészcsoporttal. Lásd: BODOR Ferenc (szerk.) 1981.81-88. 2 A hitelesség nem jelenti azt, hogy a szóbeliségben megőrzött történetiség esetében nem kell forráskritikát alkalmaznunk ! 3 VOIGT Vilmos 1977. 643.