Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Bihar Mária–Lendvai Kepe Zoltán: A miskei Homo Ludens. Czár János életútja és játékrepertoárja

316 BIHAR MARIA maradni. Felidézték gyermekkoruk játékait, felkérésre újra elkészítették azokat. A Szórakaténusz Játékmúzeum, amely úttörő szerepet töltött be a magyar népi játék reneszánszában, egyik legteljesebb népi játék-rekonstrukció sorozatát Czár János­nak köszönheti. Gyűjteményünk közel félszáz játékát őrzi. 5 Czár János nemcsak ezért jelentős alakja a magyar népi játékok újrafelfedezésének, hanem azért, mert óriási tudását, több száz játékot tartalmazó játékrepertoárját jószívvei adja át a nép­rajztudománynak és minden játszani szerető gyermeknek és felnőttnek egyaránt. 6 Jeles kézműveseink, játszóház vezetőink, múzeumpedagógusaink tanulhatták meg tőle a természetadta anyagok széleskörű felhasználási lehetőségeit a játékkészítésben. Az egyéniségkutatás elveit, módszertanát felvonultató legjelentősebb munkák, mint például Bálint Sándor előszava, amit Orosz István önéletrajzának kiadásához írt, az Egy magyar szentember című kötet bevezetésére, 7 vagy Ortutay Gyulának Fedics Mihályról írott esszéi mind nagy hangsúlyt fektettek az alkotó egyéniség életútjának bemutatására, társadalmi, családi és személyes indíttatásának főbb mozzanataira való rávilágításra. Nemcsak alkotásain keresztül igyeketek értel­mezni, értékelni az alkotót, hanem őt magát is megszólaltatták az alkotási folya­matról, az alkotásaihoz és a közönségéhez kötődő viszonyáról. Az egyéniség­kutatást előtérbe helyező tanulmányok létrejöttének elengedhetetlen feltételei az alkotóval való személyes kapcsolat és a vele készített interjúk. Ez a Czár Jánost és játékait bemutató tanulmány annak köszönhető, hogy van szerencsém személyesen ismerni őt, neki pedig türelme és kedve életéről, alkotásairól, játékairól beszélni. A tanulmány az ő szavain keresztül igyekszik bemutatni életét, a művészi alkotó­munkához való vonzódását és játékrepertoárját. Egy olyan ember visszaemlékezé­sei ezek, aki gyermekéveit még hagyományos paraszti környezetben élhette, de egyedi alkotó munkájának és az annak elismeréseként elnyert Népművészet Mestere címnek köszönhetően volt lehetősége kiemelkedni és széttekinteni a nagyvilág­ban. 10 Éppen ezért az ő nézőpontján keresztüli láttatása a hagyományos paraszti társadalomban zajló gyermekéletnek rendkívüli tanúságok levonására alkalmas. 4 Ilyen játékoskedvü idős alkotó még a szegvári Szabó Lajos, és a korondi István Lajos, akiknek szintén jelentős játékanyaga van a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteményében. 5 KALMÁR Ágnes 2002. 25. 6 Fontos adatközlője volt Nagy Mari és Vidák István könyveinek, különösen pedig a következőnek: NAGY Mari - VIDÁK István 1998. 7 BÁLINT Sándor 1942. 8 ORTUTAY Gyula 1966. 348-363. és ORTUTAY Gyula 1966. 364-368. 9 Az egyéniségkutatás gyakorlati alkalmazásáról ír: VOIGT Vilmos 1998. 245-248. 10 Czár János visszaemlékezéseiben nemcsak a saját élményei, de az olvasott és hallott néprajzi tudása is helyet kap, melyeknek szerves együttélése miatt elválasztásuk nem lehetséges és talán nem is szükséges minden esetben.

Next

/
Thumbnails
Contents