Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Tóth Edina: Konfirmáció Szentkirályon. Egy átmeneti rítus elemzése

290 TÓTH EDINA később, fehérvasárnap volt az új hitvallók ünnepe, mikor még egyszer keresztelési fehér ruhájukban jelentek meg a hívek az istentiszteleten.

33 Az 1755-ös kecskeméti jegyzőkönyvi bejegyzés szerint a vizsga nagypéntekre esett, s húsvétkor éltek először az Úr vacsorájával,

34 majd áldozócsütörtökre és pünkösdre tevődött át ez a két alkalom. Szentkirályról az 1920-as évektől vannak adatok. 1977-ig a fent említett kettős tagolódás jellemző, áldozócsütörtökön tartották a vizsgát és a fogadalomtételt, s pünkösdkor járultak először az úrasztalához. Az 1950-es évek elejétől az áldozócsütörtöki alkalom általában a pünkösd előtti vasárnapra tolódott el, ekkor a vizsga már nem az istentisztelet után, hanem az istentisztelet keretében zajlott. 1990-ig pünkösd előtti vasárnap volt a konfirmáció, de már 1980-tól nem választották el a vizsgát az első úrvacsoravételétől.

35 1990 után anyák napján konfirmáltak a fiatalok. Az utóbbi néhány évben semmi rendszerességet nem lehet megfigyelni az időpont tekintetében. A vizsga menetét egy 1939-ben konfirmált adatközlőm visszaemlékezése alapján mutatom be. A Ravasz-Ágenda előírásait is figyelembe veszem. Az ágendavizsgára és az első úrvacsora vételre is meghívták a rokonokat, különös tekintettel a keresztszülőkre. A templomban az első sorokban a konfirmandusok ültek, mögöttük a meghívott vendégek. Az 1980-as évekig a következő évben konfirmálók díszítették fel az Isten házát. Az úrasztalára, a Mózes-székre és az első padokra, valamint a padvégekre virágot helyeztek el, legkedveltebb a pünkösdi rózsa és a szegfű volt. Ez a díszítés a tavaszünnepre emlékeztethet minket. Az utóbbi 10-20 évben elhalványult ez a szokás is, csak az úrasztalán van egy szebb virágcsokor. A konfirmandusok erre az alkalomra mindig új ruhát kaptak, mely később a legünnepibb öltözetük lett. A legények ekkor kapták meg első öltönyüket, a leányok első szép ruhájukat. Kizárólag gyülekezeti alkalmakkor használták, világi eseményekre, például bálba sosem húzták fel. Ha korábban nem nőtték ki, akkor házasságkötésükig hordták. Az 1970-es évektől az új ruhát már a ballagásukra is felvették, a kizárólagos szakrális funkció kezdett háttérbe szorulni. Az 1930-as években a konfirmátusok egész istentisztelet alatt az úrasztala körül ültek, a lányok a női, a fiúk a férfi oldalon. A vizsga az istentisztelet keretébe tagolódott bele, szemben más gyülekezettekkel, hol a kikérdezésre egy korábbi istentisztelet után - gyakran csak a presbitérium jelenlétében - került sor. Már a prédikáció előtti - Jövel Szent Lélek Úr Isten... kezdetű - dicséret első versszakát ÖTVÖS László 1985. 110-111. Közli: FÜRDŐS Lajos 1880. 424. Lásd a szentkirályi lelkipásztorok által vezetett úrvacsorai naplót. A Melléklet táblázatából a pontos dátumok kiolvashatók. Diagrammon (1. grafikon) is ábrázoltam a konfirmáció időpontját. Húsvéthoz viszonyítva jelöltem a dátumokat: -7: virágvasárnap, -2: nagypéntek, 40: áldozócsütörtök, 43 : pünkösd előtti vasárnap. Régi Református Énekeskönyv 63., a ma használt énekeskönyv 370. dicsérete.