Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Tóth Edina: Konfirmáció Szentkirályon. Egy átmeneti rítus elemzése
KONFIRMÁCIÓ SZENTKIRÁLYON 287 A gyermekek konfirmálásra való érettsége sok vitát váltott ki és nem is vált egységessé. Az Alföldön és a Dunántúlon általában 12, a Székelyföldön 14, míg Kalotaszegen 16 évesen 19 tettek fogadalmat a református fiatalok. 20 A fent említett 1755-ös kecskeméti jegyzőkönyvi bejegyzés is a 12 esztendős kort jelölte meg a konfirmáció időpontja gyanánt. 21 Az 1930-ban kiadott Istentiszteleti Rendtartás értelmében csak a 14. életévüket betöltött gyermekeket lehet konfirmálni. 22 A gyakorlat ennek ellentmond. A Szentkirályi Református Egyházközség Konfirmációi anyakönyve alapján készített táblázaton, illetve diagrammon is jól látszik, hogy előfordul a 12-13 éves korban való konfirmálás, különösen a leányok tekintetében, de a 14 éves kor az általános. A konfirmandus kora jobban köthető az iskolarendszerhez, mint az Agenda előírásaihoz. A két világháború között a fiatalok végzős elemista korukban konfirmáltak. Az elemi iskola után ismétlőbe, azaz gazdasági továbbképzőbe is járhattak, de ekkor már nem volt vallásoktatás. Az 1940-es népiskolai törvény (1940: XX. te.) hatására - mely a nyolcosztályos népiskola kötelező létesítését mondja ki egy-két évvel kitolódott a konfirmálók alsó korhatára, mely szintén a fiatalok utolsó tanulóévét jelentette. A konfirmációnak nincs felső korhatára. Előfordult, hogy a konfirmandusok 18-19 évesen tettek fogadalmat, aki késett vele, az se lényegös, még úgy is jó. A 20. század első felében évente 15-25 gyermek állt meg Szentkiályon az úrasztala előtt, hogy konfirmációi fogadalmat tegyen. A század másik felében párhuzamosan a gyülekezeti életben résztvevők csökkenésével a konfirmáltak száma is lecsökkent, évente átlagosan 5-6 főre. Jellemzővé vált, hogy a fiatalok kikonfirmáltak a gyülekezetből, azaz ahelyett, hogy ezután a gyülekezet felnőtt tagjaivá lettek volna, ez számukra a gyülekezeti élet befejezését jelentette. Az 1970-es évek óta arra is volt precedens, hogy egy-egy évben nem tartottak konfirmációt. 25 Az előkészítő időtartama nehezen határozható meg. Egy-három évig jártak előkészítőre a fiatalok, hiszen ha valaki nem sajátította el kellő alapossággal a tananyagot, akkor ebből a tárgyból is meg lehetett bukni. Valamint gyakran előfordult, hogy (unoka)testvérek bevárták egymást, illetve korábban tettek fogadalmat, mint a többi korosztálybeli. 19 A Kalotaszegre vonatkozó magas életkor egy egyházmegyei rendelettel magyarázható, melyet a leányszöktetések gyakorisága miatt vezettek be. 20 MADÁR Ilona (Punykóné) 1985. 27. 21 FÖRDŐS Lajos 1880. 424. 22 RAVASZ László 1930. 35. 23 A Mellékletben található 3. és 4. grafikonon ábrázoltam a konfirmáltak minimális és maximális életkorát, külön fiúk és leányok tekintetében. 24 MÉSZÁROS István-NÉMETH András-PUKÁNSZKY Béla 1999. 379. 25 A 2. grafikonon ábrázoltam a konfirmáltak számát, ebből jól kitűnik, hogy mely évben maradt el ez az alkalom.
