Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Tóth Edina: Konfirmáció Szentkirályon. Egy átmeneti rítus elemzése
288 TÓTH EDINA Az 1940-es évek második feléig a vallásóra keretében történt az előkészítés. Amelyik pusztai iskolában református tanító szolgált, oda csak havonta járt ki a lelkipásztor. 26 Az 1950-es évektől egy egyházi rendelet értelmében csak négy hónapig tarthatta a tiszteletes úr az előkészítőt, január elsejétől április végéig, illetve áldozócsütörtök előtti vasárnapig. 27 Mégis az adatközlők emlékezetében az él, hogy már október elején, az iskolai tanév kezdetével párhuzamosan elkezdődtek ezek az alkalmak. Viszont már nem a hittanóra keretében, hanem meghatározott időben általában az Úr napján, vasárnap a délelőtti istentisztelet előtt, majd az 1970-es évektől szombat délután - a Lelkészi Hivatalban vagy az Olvasókör épületében tartotta a lelkipásztor a konfirmációi elkészítőt. Egyes külterületi iskolákban az alacsony létszám miatt nem is volt vallásóra, ha a családban nem volt szokás a keresztyén élet mindennapi gyakorlása, csupán ez a néhány hónap jelentette a gyermekek hitbeli nevelését. 1985 után, a lelkészváltásnak köszönhetően újra két év lett az előkészítő időtartama. Az első évben előkészítő, míg a második évben felkészítő (kátéőra) volt, az utóbbin a Heidelbergi Káté kivonatát tanulták a fiatalok. Konfirmáció előtti héten, hetekben a lelkipásztor már naponta tartott előkészítő alkalmat. A hit és a vallás történelmének tanulásából, énekek és imádságok elsajátításából és gyakorlásából állt egy-egy óra. Az idősebb adatközlőim általában emlékeznek ezekre az imádságokra, hittételekre, melyek vallásos életüknek még ma is meghatározó elemei. 1960-as évek végéig az egyházmegye által bevezetett Szamosközi-kátét használták, majd a zsinat által kiadott tankönyvből folyt az oktatás. Nagyobb családokban általános volt, hogy testvérek, unokatestvérek ugyanabból a konfirmációs könyvből tanultak. A 20. század első felében a konfirmandusok a vasárnapi istentisztelet után vasárnapi iskolába is jártak, melyet kezdetben egy kecskeméti IKE-tag 30 , majd Kovács Zoltán lelkipásztor tartott. A konfirmáció szabad döntésével kapcsolatban Ravasz László az Ágendában a következőket írta: a megkeresztelt a keresztsége folytán olyan pontra érkezett, amelyen szabad akaratból, belső indíttatásból megvallja hitét és a gyülekezethez csatlakozik. 31 Ezzel szemben a gyakorlat sajnos mást mutat. A konfirmációi fogadalomtétel nem a fiatal döntése volt, hanem a szülők kezdeményezték. Adatközlőim különféle Például a Hármashatári Iskolában Bényei Judit református tanítónő tartotta a hittanórát és a konfirmációi előkészítőt. E rendelet előzménye az állam és a református egyház közötti 1948-as egyezmény. (Közli: ROMS1CS Ignác 2000.517-520.) Szamosközi István: Konfirmációi káté. A Dunamekkéki Egyházkerület Elnöksége 425-1957. számmal használatra engedélyezte. (55 kérdés) Református Konfirmációi Könyv (szerk.: Bakos Lajos püspök) 1967, Budapest (Református Zsinati Iroda Sajtóosztályának Kiadása). (88 kérdés) IKE: Ifjúsági Keresztyén Egyesület. RAVASZ László 1927. 37-38.
