Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Fehér Zoltán: Felit szedem, nem mind. A szanki haramtszedés hidedelem elemzése
266 FEHÉR ZOLTÁN szénájára csavarja és megeteti. (25) Belecsavarják az edénybe és megitatják a tehenükké. (1) A nem tárgyi kódok között fontos helyet foglalnak el a proxemikus kódok. Itt kell beszélnünk a cselekmény színhelyéről. A főcselekmény - egy adat kivételével, amikor is a tanyaudvar a mágia színhelye - mindig a legelön, réten játszódik. Vagyis a néphitbeli térnek a természetfölötti részén, az emberi térfélen, a falun, a házon kívül. A varázscselekményt rendszerint a más territóriumán végzik, nem a sajátjukon. 28 Ezen a térfélen a varázscselekmény negatív, rontó része játszódik le. A másik színhely, az istálló vagy a ház, vagyis a hitvilág emberi térfele, ahol is a varázserejű harmatot értékesíti a mágiát végző személy. Más szavakkal: itt játszódik le a cselekmény pozitív, serkentő része. Akkó felakasztotta [a harmatos kötő fékeket] a ház elejibe, vót egy szög. (20) Aztán fölakasztotta a kötőfékeket az istálló falára. (22) О is felakasztotta a marhaistállóba a kötelet (26). Mikor hazamegy, akkor a harmatos ruhával megsimogatja a tehenet, húzogatja rajta a ruhát, és a takarmányt is megveregeti vele. (11) A két térfél elkülönülése még finomodik azáltal, hogy a harmatszedő(k) körmozgást végez(nek). A megkerült terület így mágikus hatalmuk alá jut. Pl. Körül kerülte afődjit. (5) Kinn a legelő, ahun vót, ott áztat mind sorbajárta. (15) Valaki szaladgál a réten összevissza. (16) Kerűte a tehénjárásokat (19). Húzott egy abroszt a tehénjáráson, a szomszédjáén. (6) A népi hitvilág térviszonyai között fontos szerepet töltenek be az el választóösszekötő elemek. 29 Ilyen adatainkban a mezsgye. PL: Л mezsgyén ment. (5) A varázscselekmény tárgyi kódjai között a legfontosabb a lepedő, az abrosz, ritkábban a kötény, fejkendő, zsebkendő, patrac (pokróc), seprű, léc, marhapöckös kötél és a kötőfék. Ezeket terítik magukra vagy húzzák maguk után a harmatszedők. Pl. Húzták a lepedőt, (20) Húzták a lepedőt a füvön. (22) Valami lepedőt húzgát (23). Az öregasszon leterítette magát egy olyan lepedővel. Ennek a Tóthnak a nagymamája lepedőt terített magára. (23) Húzták a fehér lepedőt (20) Oszt húzott egy abroszt. A harmatos füvet egy lepedővel vagy köténnyel végighúzgálja. (11) Vagy: (A harmatszedő asszony) húzott egy marhapöckös kötelet maga után. (26) Vagy: Akkor ő meg húzta a kötőféket, (a néző) (20), Vagy (A harmatszedő) Ián meg szinte úgy leterítette magát, de anná meg vót egy cirokseprű...Két lécdarabra állt (17) Vagy: Luca vagy karácsony bűtjin elmentek valamipatraccal, boronáltak. (10) A lepedő, az abrosz, a kötény, a fejkendő és a zsebkendő olyan textíliák, amelyek asszonyi munka eredményeként jönnek létre, az asszonyok kelengyéjének részei. Ezeket csak nők alkalmazzák harmatszedéskor. A patrac nyilván később került be a szokáscselekménybe, hogy kíméljék vele a drága lepedőt vagy abroszt. PÓCS Éva 1983. PÓCS Éva 1983.
