Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Fehér Zoltán: Felit szedem, nem mind. A szanki haramtszedés hidedelem elemzése

A SZANKI HARMATSZEDÉS HIEDELEM ELEMZÉSE 267 A kötőfék, marhapöcök pedig férfiak munkájának eredménye, és férfiak munkaeszközei. A kötőfék a boszorkányokat kileső férfi harmatszedő eszköze, de adataink egyikében nő is alkalmazza. A seprű közismerten a boszorkányok eszköze, ezen szoktak röpülni gyűléseikre. A lécek, amelyekre felállva végzi mágiáját a boszorkány, talán az égigérő fát jelképezik, ahol egy szanki hiedelemmonda szerint a tudományt meg lehet szerezni. A tárgyi kódok közé tartozik még a szereplők ruházata. Ennek fehérnek kellett lennie. A fehér a tisztaság, de a gyász színe is. Bizonyos varázscselekményeket mindig tiszta fehérben kellett elvégezni. (Pl. a búzavetést. Fehér ruhában járta körül a bátyai tudós pásztor kihajtás előtt a legelőt.) A hiedelmek kísértetei is gyakran fehér lepedőben ijesztgetik a halandókat. Ezért terít magára fehér lepedőt a harmatszedő asszony. Szent György nap éccakáján leterítkezett lepedővel. (15) A varázscselekményt utánzó ember is fehér gatyába, ingbe négykézláb ereszkedett. (26) A szellemvilág térfelén a másik térfél szokásos öltözetének a fordítottját kell viselni, vagyis felsőruha helyett alsóruhát. A fekete éjszakában fehér öltözetet. Azoknak a szövegeknek a releváns elemei, amelyek e mágikus cselekményről szólnak bináris oppoziciókban is leírhatók. 1. Már a cselekmény funkció szerinti besorolása utal az első ellentétpárra. A cselekmény a boszorkány számára serkentő jellegű, (megszaporodik tehenének teje) áldozata számára rontás. (Nem ad tejet a tehene, illetve véres tejet ad.) A titkos cselekmény kiderül, a boszorkány lelepleződik. A tudatos cselekmény egy véletlenen bukik el. 2. A cselekmény tárgya , a tehén, számban és minőségben szintén más a boszorkánynál, s az áldozatnál. A boszorkányé egyetlen, sovány, mégis jó sok és zsíros tejet ad, az áldozaté több, kövér, mégis keveset ad. 3. A mondatípus szereplői két szempontból is ellentétpárba állíthatók, hisz a varázscselekmény végrehajtója nő, utánzója férfi. A boszorkány természetfeletti képességekkel rendelkezik (beavatott), utánzója egyszerű halandó ember (nem beavatott). 4. A cselekmény időpontjában ugyancsak többszörös ellentétpárt figyelhetünk meg. Csak bizonyos napokon lehet végrehajtani (Szent György, Luca, karácsony böjtje), máskor a cselekményt éjszaka kell végrehajtani, eredménye pedig napkelte után mutatkozik. 5. A varázscselekmény helyszínében szembeállítható a legelő, tehát a természetfölötti világ térfele, másrészt a tanya, az istálló, vagyis az emberi világ térfele. 7. A harmatszedés varázsszövegének el kell hangzania. A rítusszöveg néha egy ellentétes mellérendelt összetett mondat: Felit szedem, nem mind.