Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Fehér Zoltán: Felit szedem, nem mind. A szanki haramtszedés hidedelem elemzése
264 FEHÉR ZOLTÁN az utánzó mindig férfi, a cseléd. Ilyenféleképpen a szereplő személyek nemük alapján is ellentétpárokat alkotnak, de tudományuk alapján reverzibilisek, hiszen a rontóból (a cselekmény nyerteséből) kárvallott lehet, ha a kárvallott (őt kileső személy) vele szemben alkalmazza a rontást. Sematikusan ábrázolva: Gazdasszony Cseléd (szomszéd) Cselédasszony Gazda Nő Férfi Nő Férfi Boszorkány Nem boszorkány Boszorkány Nem boszorkány Aktív Passzív/aktív Aktív Passzív Explicite Explicite Explicite Implicite A harmatszedést kileső, majd azzal próbálkozó férfi kísérlete azonban nem sikerül, mert nincs birtokában a szükséges tudománynak, de talán neme miatt sem sikerülhet a mágia. Nem mindenben jár el szabályszerűen, bár fehér gatyába, ingbe négykézláb ereszkedett (mint ahogy azt látta), de ő meg azt bájolta: Mind szedem, mind szedem. О is fölakasztotta a marhaistállóba a kötelet, de abbul csak harmatos víz csurgott. (26) Oszt akkó, mikó a gazdasszony, ő is megcsinálta ezt a műveletet. Osztán olyan nagy gilicetüskös vót kint a legelőn. Arra boronáta oszt meg abrosszal. Oszt vót egy nagy üres verőm, oszt abba öntötte bele, oszt tele lett reggelre tüsökké. Neki így sikerült, mer ő nem tudott semmit. Valamit tudni kő ahhó (24)... Húzták a lepedőt. Akkor ő meg húzta a kötőféket...apám meg nem mondott semmit, csak annyit mondott, hogy húzom, húzom. Felsütött a nap a kötőfékekre. A kötőfékekből folyt a vaj. (20) A P (szubjektív) rendszerben megjelenő aktív szereplőt gyakran boszorkánynak, bűbájosnak nevezik az adatközlők. Ezek az alakok Pócs Éva által В típusba sorolt rontó-bontó boszorkányok. 27 Nem természetfeletti alakok, nem démonok, hanem élő személyek, néha közvetlen szomszédok. Tudományukat kézfogással szerzik a haldokló boszorkánytól. Rontó-bontó képességükből következik, hogy ők adnak tanácsot a kárvallottnak, hogy ugyanazt a rontó-serkentő praktikát alkalmazzák az őket megkárosító boszorkánnyal szemben, mint amit ők is elszenvedtek. Ennek némiképp ellentmond a fentiekben idézett vélemény, miszerint csak az tudja a harmatszedést elvégezni, aki tudománnyal rendelkezik. A gyűjtött anyagban azonban sehol sem találunk adatot arra vonatkozóan, hogy a szükséges tudományt a szokásos módon szerezte volna meg a tanácskérő. Úgy látszik, hogy aki ennek az egyetlen mágikus cselekménynek az elemeit ismeri és gyakorlatban is kipróbálja, az már birtokában van a természetfeletti képességeknek. A tanácsadó boszorkány ebben az esetben pozitív cselekményt hajt végre... Külsőre nem lehetett rájuk ismerni, csak cselekedeteikből tudta róluk a falu, hogy boszorkányok - mondta róluk egy szanki ember. (27) Pl. Ha valakinek a tehene nem adott tejet, [azt mondták] PÓCS Éva 1989. 9.