Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Fehér Zoltán: Felit szedem, nem mind. A szanki haramtszedés hidedelem elemzése

A SZANKI HARMATSZEDÉS HIEDELEM ELEMZÉSE 263 A tej szintén a bőség, a termékenység és az anyaság szimbóluma ősidők óta (Vö.: tejjel-mézzel folyó Kánaán). A tej a föld és az anyaság éltető szeretete. Ezek szerint a harmat, mint maszkulin elem ellentétpárt alkot a tejjel (tehénnel), mint feminin elemmel. A szubjektív (P)-rendszerben az elsődleges cselekvő a boszorkányos tudománnyal rendelkező személy, rendszerint asszony. Mindössze egy hiedelemközlésben említették azt, hogy férfi is szedheti a harmatot: Az boszorkányos ember vagy asszony. (9) Itt azonban az adatközlő a férfit említve nyilván a boszorkányt kileső, az azt utánzó személyről beszélt. A harmatszedőket néha név szerint is megnevezik: Hát ez igaz vót biztosan. Ott vót az a Mezeiné is. A is vödörszámra vitte a tejfölt, a másiknak meg alig vót a fazékkal, se bögrével. A is össze tudta szedni. (18) Akkor vót ottan a Kiss Jóskáné, a Tápai Pista bácsinak a Matild lánya. Még az él most is. Hát egy nagyon jó tehene vót az apámnak. De annak annyi tejhaszna vót, hogy annak vót... nem tudom én, tíz. darab birkája meg egy tehene, de az minden piacon öt-hat fazékkal árúta a tejfelt. (21) Az öreg Szalainé, mikor élt még, akkor a közelben minden szomszédjaiul elvette a tejet. (2) Sárga Piros egy éve halt meg, aki foglalkozott a tehenek hasznának elvételével. (1) Megismerte, hogy az öreg Hollóné. (16) Ilyen volt ez a Péli Mihálné (4) Máskor meg név nélkül említik a harmatszedőt nyilván azért, hogy el ne árulják őket, de az is lehet, hogy a nevüket már valóban nem ismerik. Pl.: A tehénnek elvitte a tejit, az üvének meg több lett. (10) Mentek az asszonyok korán reggel a májusi (?) harmatba. (20) Egyik gazdáná vótak ezök,... dohánkertészek. (15) ^4 bűbájos asszony kimegy a mezőre, ahol más tehene szokott legelni. (11) Az olyan valaki szödte össze lepedővel a harmatot. (13) Hát a is olyan öregasszony vót má. (19) Mivel a paraszti gazdaságokban a tehén megfejése, a tej feldolgozása és értékesítése általában női munka volt, a boszorkánytudomány hasonlóképpen a nőkhöz köthető, így a harmatszedést is nők végezték. Legtöbbször egyedül, ritkábban másodmagukkal. A néző, a kileső azonban mindig férfi, aki gyakran cselekvővé válik, maga is utánozván a látott varázscselekményt. Pl. Csak hát azt mondják, hogy az egyik illető látta így. (15) Л kocsis látta ezt, a cseléd, hogy a gazdasszonya [csinálta], rajtaérte. (24) Oszt akkó, mikó a gazdasszonya elvégezte, ő is megcsinálta ezt a műveletet. (24) Ahogy jön a sógor a bálból kifelé, látja, valaki szaladgál a réten összevisza. (16) Mások mondták, akik úgy talákoztak vele hajnalba, vagy valamikó mentek ki munkára, oszt akkó a meg ment. (19) Az apám talákozott vele. (3) A hangrú' megismerte, hogy a szomszédasszonya. (26) A két szereplő, a gazdasszony és a cseléd vagy más férfi (szomszéd),egy esetben implicite a cseléd felesége. (15) A boszorkány (bűbájos) mindig az asszony, s PÁL József- ÚJVÁRY Edit (Szerk.) 1997. 467.