Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Fehér Zoltán: Felit szedem, nem mind. A szanki haramtszedés hidedelem elemzése

A SZANKI HARMATSZEDÉS HIEDELEM ELEMZÉSE 261 történeteknek itt érvényesül a tanító szerepe. Elmondják, hogy miként kell értelmezni a tejhaszon csökkenését, hogyan kell visszaszerezni, hogyan kell viselkedni egy természetfölötti hatalommal rendelkező személlyel való találkozáskor. Ilyenféleképpen érvényesül e hiedelemcsoport közösséget reguláló szerepe. A boszorkányok a tehenet többféle módon is meg tudták rontani. Szánkon például szemveréssel, megcsodálással, megérintéssel, az integer rész megszerzésével (esti tejkéréssel).

18 Itt is előkerült a harmattal való varázslásnak egy másfajta módja, amelyet csak analógiás példák segítségével tudunk magyarázni. Eszerint a boszorkány a fölszedett harmattal tésztát gyúr, s azt a legelőn fúrt lyukba helyezi.

19 A szanki adatban mindössze arról van szó, hogy a rontott tehén gazdája kihúzván a pányvacöveket, észrevette, hogy azon egy jó csomó rendes kenyértészta van. (21) A hiedelmekbe vetett hit gyöngülését jelzi az az egyetlen hiedelemközlés, amelyben a tej haszon/tehén romlását reális okokkal magyarázzák. Meg vót rontva a tehene. Eljárt [emiatt] Majsára a kártyavetőhő. О is tanult annyit, hogy tud vigyázni. Azér vót megrontva, mer késő hajtotta ki a tehenet. Nem legelt eleget, lesoványodott. (14) A továbbiakban a rendelkezésünkre álló szövegeket elemezzük megkülönböztetve bennük a szokáscselekmények leírását: text-description (TD); a szokáseseményeket kísérő szövegeket: text-attendant (ТА); és a szokáscselekményeket magyarázó szövegeket: text-comment (ТС). A szokáseseményt kommunikációs eseményként felfogva első lépésként 20 válasszuk szét a kommunikációs esemény elemeit. A harmatszedésről szóló szövegek (TD) eseményei időrendi sorrendben következnek. A legfontosabb időpontok - napkelte előtt és napkelte után - bináris oppozícióban állnak egymással. A szokáscselekmény legfontosabb részének, a harmat ellopásának napkelte előtt, vagyis sötétben kell lezajlania. Ez a cselekmény rontás eleme. Napkelte után pedig sorra kerül a termékenységvarázslat, a serkentő mozzanat, amikor a harmattól vizes lepedőt a takarmányra facsarják, vagy a tehenek hátát simogatják meg a vizes lepedővel. Fontos az is, hogy a harmatszedésre csak bizonyos napokon kerülhet sor. Ezek pedig: Szent György (április 24.), karácsony böjtje (december 24., éjféli mise idején) vagy Luca éjjele (december 13.). Ezek a dátumok jeles napjai a paraszti kalendáriumnak. Gonoszjáró napok, már csak a tavaszi és a téli napforduló közelsége miatt is. A leggyakrabban mégis Szent György éjjele szerepel az adatokban, s ez az időpont nemcsak a jó idő beköszöntét, de a jószág kihajtásának a napját is jelenti. A harmatszedés leírását tartalmazó szövegek általában két cselekvéssort beszélnek el. Az első részben a boszorkány, a másodikban az őt kileső cseléd vagy FEHÉR Zoltán 2003. PÓCS Éva 1990. 615. NIEDERMÜLLER Péter 1981. 181.