Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Bereznai Zsuzsanna: Nép elbeszélőkultúra Érsekcsanádon (XX. század)

NÉPI ELBESZÉLŐKULTÚRA ÉRSEKCSANÁDON 251 anyja. A Túlsó félről - úgy mondják itt Csanádon a Sárpilis, Decs községeket, mert a Dunán túl van - hozott választottat az anyja neki, és nem akarta elvenni. És azt mondta neki az anyja: - De édösfiam, ügön szép nagy mezei lepidője van... Hát, mi az a szép mezei lepidő? Hozott tíz hold földet hozományként, és elvette. Az egész falu odavolt, amikor meglátták, de aztán megszerették. Nagyonnagyon rendes asszony volt. Csak hát nem volt ott, amikor osztották a szépségöt... (Elmondta: Szabó Ilona, gyűjtötte: Bereznai Zsuzsanna, 1999) Volt egy lány, aki nem látott, de hát férjhez akart menni. Es az édesanyja mondta, hogy: - Na, most jön egy kérő, de el ne szóld magadat, ne tudja meg, hogy nem látsz. Es régen voltak ezek a csikóbőrös kulacsok. Most is vannak még... És odatették az asztalra, és kínálták a legényt. A lány meg véletlenül hozzáért, és azt mondta: - Sicc le, macska! Mindjárt megvolt, hogy no... (Elmondta: Szabó Ilona. Gyűjtötte: Bereznai Zsuzsanna, 1999) Udvarolt a jó gazdag paraszt... Nem a feleségének, volt neki kedvese, és a feleségnek meg megmondták. A feleségének elárulták, hogy kihez jár. S hát abban az időben, hát, nem volt villanyvilágítás a faluban, egy petróleumlámpa égett a községházán. Es hát nem tudta, hogy a két asszony összebeszélt, az asszony befeküdt a kedvese ágyába. De hát sötét volt... Es lezajlott a randevú, és hát mikor vége volt, indult hazafelé, mondta a feleség: - Na, most végre rajtakaptalak! Hiába mondtad, hogy nem igaz! (Elmondta: Szabó Ilona. Gyűjtötte: Bereznai Zsuzsanna, 1999) A FALU ÍROGATÓ PARASZTEMBERE Bálint János, országos hírű népi író 1906-ban született Érsekcsanádon. Apja százholdas paraszt volt, akinek korai halála után fiára szakadt a gazdálkodás gondja. A gazdasági válság idején tönkrement. Református pap szeretett volna lenni, de nem volt pénz a tanulásra. Mindössze a polgári iskola négy osztályát végezhette el. Ugyanakkor szenvedélyesen szeretett olvasni. Először csak népdalszerű verseket költött. írói hajlama első felesége halála után bontakozott ki. Gyászát bibliai meditációk írásával enyhítette. Több korabeli folyóiratnak, újságnak lett elismert munkatársa. A verseken kívül írt novellákat, regényt, színműveket, bibliai meditációkat, mezőgazdasági és politikai cikkeket.