Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Bereznai Zsuzsanna: Nép elbeszélőkultúra Érsekcsanádon (XX. század)

230 BEREZNAI ZSUZSANNA - Azt uraim, nem lehet - azt mondja -, azt esetleg csak száz aranyért mondom meg külön. Erreföl nagy gondolkozás és tanakodás után csak beleegyeztek. Hát a király előtt még ezt ük megkapják, még űk is keresnek rajta. - Hát, tessék megmondani, hogy hogy van az, hogy mennyi a harminckettő! Azt mondja: - Hát, az uraim - de a pénzt, az aranyat előre kellett lerakni, hogy ez az ű kézibe biztos legyen -, az már csak tizenkettő. Mert - azt mondja - a fogaim közül húsz kipotyogott. Nohát, akkor csodálkoztak ezen is, de mostmár nyugtázták, hogy mondja meg a harmadikat is. Azt mondja: - Uraim - azt mondja -, az a legnehezebb... Azt nagyon nehezen mondom meg... - Dehát mégis, hát mennyiért? Hát, a végén megegyeztek. A paraszt bácsi megmondta, hogy: - Százötven aranyért azt is megmondom... Már itt is megvolt a háromszáz arany, ennyit a király megígért, hogy ad nekik száz-száz aranyat. Hát, nincs mit tenni, szégyönbe nem maradnak. - Hát, mondja meg, hogy hogyan tudná megfejni a három bakkecskét! - Kedves uraim! Úgy, mint ahogy önöket most megfejtem! Ezzel egymástúl elbúcsúztak, de a három főúr a királynál sohasem jelentkezett a megfejtéssel... Hát, ezt hallottam, így a Mátyás királyrúl. Felső Ferenctől hallottam ezt a mesét. (Elmondta: Szabó László. Gyűjtötte: Bereznai Zsuzsanna, 1999) A lány, aki olyan keveset evett (AaTh 1458) Volt egy nagyon gazdag legény, de nagyon fukar volt. Es nem akart sokáig megnősülni, mert mennyibe kerül, mennyit eszik egy asszony... Es a szomszédban volt egy nagyon szép lány. Hát, azt nagyon szerette volna elvenni, de hát sokat enne... Es hát megtudták, hogy azért nem akar nősülni, mert hát eszik az asszony, s akkor a lány tudta, hogy mikor megy reggel dolgozni a legény a földre, és kiült a kapuba, és akkor szedte a levegőt. Es kérdezte tőle a legény, hogy: - Te mit csinálsz ? - Hát - azt mondja -, szedem a levegőt, mert én enni nem eszek, csak a levegőt szívom, hogyha éhes vagyok. Na, ez neki való lány... !