Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Kürti László: A szabadszállási Csaplár István naplója. Naplók, feljegyzések önéletrajzok
A SZAB ADSZÁLLÁSI CSAPLÁR ISTVÁN NAPLÓJA 129 hogy alig tuttunk eltakaritni. Kukoritza igen bőven termett. Ebben az évben volt az népszámlálás. " Serfőző Mihály: „ 187 Obe volt olyan hideg tél hogy a búza és ősz árpa mind ki fagyott egy hold föld egy fél véka búzát termett. " 30 Az 1883-as évről szintén eltérően vélekedik a két parasztgazda. Szabadszálláson igen jó termésről tudósít a szerző, míg Geszten csak „közép termés volt". Hasonlóan eltérő az 1885-ös év termése: míg Szatmárban a gabonaféreg szinte az egész búzatermést elpusztította, addig Szabadszállás krónikása igen jó termésről tudósít. 1887-ről azonban teljesen megegyező a két naplói: Csaplár István: „87-ben Detzember 20 le esett az hó nagy mértékben egy-öles havak is voltak, az uralkodó planéta ez évben Saturnus. " Serfőző Mihály: „Ezen évben le esett a hó December Ildikén és még vagy három nappal később ismét esett, oly mértékbe hogy edgyik szán a másik mellett nem tudott ki térni ha csak meg nem álott az edgyik. " A 32 éves Csaplár István életében valami alapvetően megváltozott, mert ekkortól kezdve jelennek meg naplójában teljesen bensőséges és szinte az ezotérika határát súroló feljegyzések. Elképzelhető, hogy ez az 1870-es balesetéhez vezethető vissza, amikor kaszával megsebesítette magát és nyolc napig ágyba kényszerült. A következő év elején már ezt jegyezte be naplójába: ,,1871.-ik évben január 12.-ik éjszakáján azt álmodtam, hogy az asztalon magától meggyulladt az méts és szépen égett." Az álomtól még elég sok idő eltelik, de 16 év elteltével a naplóíró már a bolygók járását és hatását is figyeli: „1887-ben Detzember 20 le esett az hó nagy mértékben egy-öles havak is voltak, az uralkodó planéta ez évben Saturnus. " Ezután majdnem minden évről megjegyezte, hogy melyik bolygó éve, illetve, hogy az újszülöttek milyen zodiákus jegy alatt születtek. Vallásosságának egyik okozója lehetett az is, hogy öt leánygyermeke közül négy fiatalon meghalt és csak Judit nevű lánya érte meg a felnőttkort. De a 19. század végén már jelentős volt az ezoterikus irodalom és vidéken is megjelentek egyes szekták, vallásos irányzatok. Talán ezek is befolyásolhatták Csaplár Istvánt gondolkodásmódját. A Csaplár-naplót sokszor kezelhetjük közös szerzeménynek, hiszen vannak bejegyzések, amelyek nem ugyanazzal a kézírással készültek. Erre a választ később kapjuk meg, amikor férje halála után Kovács Judit folytatja az írást. Igaz ő már csak nagyon szűkszavúan és főleg a családi eseményekre korlátozza feljegyzéseit. Ezek viszont igen értékesek mivel tartalmazzák a Csaplár, Fördős, Papp, és Gálos családokkal való rokonsági fokozatokat. Csaplár István 1909. májusában írta utolsó feljegyzéseit. Felesége első feljegyzése egy tipikus női munkával, a vászonszövéssel kapcsolatos. Csak eztán jegyzi meg szűkszavúan: „Boldogult férjem Csaplár István Meghalt 1909 Szeptember 5-dik napján, áldás porára. " Érdekes, s egyben CSORBA Csaba 1978. 220. Ibid, 220.
