Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Kürti László: A szabadszállási Csaplár István naplója. Naplók, feljegyzések önéletrajzok
130 KÜRTI LÁSZLÓ hasonló is ez a szűkszavúság a férj-feleség szemléletében a családi drámával és a társadalmi eseményekkel kapcsolatban. Csaplár István 1848-al kapcsolatban ilyen szűkszavú felesége férje halálának közlését intézte el egyszerű beletörődéssel. A napló ezután már a varrásról és az árakról tudósít, illetve a családban történet további események rövid leírásait tartalmazza. Az ő bejegyzéseinek köszönhető, hogy a 20. századi rokonságot és a leszármazottakat is megismerhetjük, és ezáltal a családfát pontosan rekonstruálhatjuk. Csaplár Istvánné halálát lánya szintén egyszerű mondatban örökítette meg: „Öreg szülénk Özv. A Csaplár Istvánné meghalt 1923 Május 8-án. " A további családi bejegyzéseket már Csaplár Judit írja, akinek második férje Fördős Sándor volt. 32 Csaplár Istváné férjével ellentétben, verseket, népi imaszövegeket, köszöntőket írt a naplóba. Valószínű, hogy míg egyesek a saját szerzeménye, addig a legtöbbet valószínűleg csak hallhatta, ismerhette. Az újévi és az István-napi köszöntők igen értékesek, de ilyen a kis tanmese Jézusról és a diákok lakomájáról. Még egy népi orvoslást is feljegyzett „lép-máj daganatrúl", de legalább ilyen izgalmas az év hónapjainak rímekbe szedett verse, amely helyi sajátosságnak tűnik, bár hasonló adatra máshonnan is vannak példák. A versírói és költői próbálkozásokban is van hasonlóság a geszti és a szabadszállási naplók között: Csaplár Istvánné köszöntőket és imákat jegyzett fel Serfőző Mihály naplójában viszont csak egy köszöntő van a többi mind vőfélyvers. A napló további jelentőségét a család és rokonsági rendszer egyszerű, de hiteles felvázolása adja, amely a családfő gondolkodásának érdekes tükröződése. A családfa ilyen irányú megörökítése legtöbbször a Bibliák hátsó oldalain hagyományozódott. Itt azonban a napló szerves része: a családi események párosulnak a gazdasági év ritmusával, az adás-vétellel és a közösséget meghatározó fontosságú eseményekkel. A tudatos megörökítésnek köszönhetően a család és rokonság eredetét - főleg a Csaplár-Lipóth-Kováts-Kis ágon - egészen a 18. század végéről tudjuk követni. Ekkor születik Csaplár Sándor (1797-1849) és neje, Lipóth Susána (1804-1857). Már a 19. század elejére kalauzol el bennünket a feleség Kováts Judith (1838-1923) szüleinek, Kováts Gábornak (1812-1889) és feleségének Kis Máriának (1811-1897) születési évei. A naplóíró Csaplár István (1838-1909) és feleségének 1860-as házassága után már szinte teljes a kép: minden gyermek és lányának, Judithnak (1873-1945) két házassága és az ezekből született gyermek feljegyzése már a leány, Csaplár Judith utólagos beírásának köszönhető. A két Csaplár-Fördős lány (Lídia és Judith) házassága 1926-ban a két szabadszállási Papp testvérrel, a ritka, de ismert testvérkicserélés házassági intézményének példája. A Csaplár napló egy ritka szép dokumentuma a tudatos paraszti írásbeliségnek Papp László és Fördős Judit házasságából született Papp László (1930-1988) agronómus, aki később Lajosmizsére házasodik (Kónya Klárát veszi feleségül 1961-ben) és akinek rövid életrajza megtalálható TÓTH Sándor Szabadszállást bemutató könyvében, lásd 2001. 501-502.
