Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Somogyvári Ágnes: Kutak egy Árpád-kori településen
10 SOMOGYVÁRI ÁGNES A kút bélését bárdolt deszkából készítették, mind a négy deszkának a két végén, mindkét oldalon U alakú csapolást készítettek és így illesztették a deszkákat egymásba. (6. kép) A deszkákat 8 elem mélységéig tudtuk követni, ott értük el a kút alját, és ahogy haladtunk egyre lejjebb, úgy voltak a deszkák egyre jobb állapotban, így ebből a kútból összesen 32 deszka került a felszínre. A feltárás során megfigyeltük, hogy a kút munkagödre fokozatosan szűkül, tölcséres. A kút fabélése köré kívülről a víz megszűrésére nádszövetet tekertek. (7. kép) A 4. és 5. szinten a fakeretet kívülről kövekkel támasztották meg, és így tették a keretet stabilabbá. (8. kép) Az 5. szint fakeretének egyik eleménél látható volt, hogy a fa kérgét nem hántották le, a fa kérgével együtt került e kútba. A kút fabélését egyébként tölgyfából készítették. A vizsgálatok még nem fejeződtek be, így pontosan nem tudjuk, hogy ezen belül miiyen tölgyből készült a bélés. Ez a kút azoknak az ácsolt deszkaszerkezetü kutaknak a sorába tartozik, amelyeket évszázadokon keresztül készítettek, még akkor is, amikor megjelentek a téglából kirakott kutak. Még a XIX. századból is van arra vonatkozóan adatunk, hogy fabéléses kutat készítettek Kecskemét környékén. Ezeknek a kutaknak a sorába tartozik a harmadik kút is, melyet a terület ÉNy-i mélyfekvésű részén tártunk fel. 1996 nyarán itt is elvégeztük a fúrást, megállapítottuk, hogy a feltárás szintjétől számított 1,60 m-es mélységben jelentkezik a talajvíz és, hogy a kút felszíntől számított mélységbe kb. 3,60 m. A feltárás technikája ugyanaz volt mint az előző kút esetében, de gyorsabban kellett haladnunk az állandóan betörő víz és a nagyon könnyen beomló föld miatt. Ez a kút kisebb volt mint a másik deszkaszerkezetű kút, a hosszabb deszkák 90, a rövidebb deszkák 70 cm hosszúak voltak. A deszkákat ugyanúgy a végeiken lévő csapolással illesztették egymásba. (9. kép) A kút munkagödre itt is tölcséresen szűkült, a vége felé már a deszkaszerkezet méretére szűkült le. A deszkakeretet kívülről függőlegesen elhelyezett lécekkel erősítették meg. (10. kép) A 3. szint kereténél a léces megerősítésen túl faszeggel és ékekkel próbálták szilárdabbá tenni a keretet. Találtunk egy másodlagosan felhasznált deszkát is a kútban, amely át volt fúrva és a lyukat egy fadugóval zárták le. Ennél a kútnál is használtak nádszövetet a víz szűrésére. A feltárás során a deszkakeret 5 elemét találtuk meg, tehát összesen 20 deszka került a felszínre. A negyedik kútnál, amely az előző kút mellett került elő, ugyancsak elvégeztük a feltárást megelőző fúrást. A talajvízszint a feltárás szintjétől számítva 1,20 m mélyen jelentkezett, a kút alja kb. 3,60 m mélyen volt várható. A kútban semmilyen bélést nem tudtunk megfigyelni. Fala hengeres volt, a feltárás szintjétől mintegy 80-100 cm-re a fala összeszűkült, majd újra kiszélesedett és utána egyenletesen szűkült. A folyamatosan feltörő víz és az omlásveszély miatt dokumentálásra nem volt lehetőségünk, és bár több módszerrel próbálkoztunk, a víz és a meg-megcsúszó föld került ki a harcból győztesen, így az ezzel a kúttal kapcsolatos megfigyeléseink esetlegesek.
